Levéltári Közlemények, 71. (2000)

Levéltári Közlemények, 71. (2000) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - D. Tóth Béla: A levéltáros Jakab Elek pályakezdő évei és az első magyar iratkezelési utasítás / 167–206. o.

D. Tóth Béla: A levéltáros Jakab Elek pályakezdő évei és az első magyar iratkezelési utasítás 1 69 a visszaállított Erdélyi Udvari Kancellária és az Erdélyi Királyi Főkormányszék jelentette az első reménytkeltő lépéseket a kiegyezéshez vezető úton. Ferenc József a főkormányszék elnöki teendőivel Mikó grófot bízta meg

8

, aki a hivatalnokok közé felvétette Jakab Eleket levéltári lajstromozónak.

9 Ismét új élet kezdődött Jakab Elek számára ettől az időszaktól kezdve. Az elnöki tisztéről gyorsan eltávolított

10 Mikó Imre közelségét, a főnök-beosztotti viszonyból eredő rendszeres kapcsolatot elvesztette ugyan, de a hivatali munka mellett több lehetősége nyílt történészi elképzelései egy részének a megvalósítására. A Mikó mellett 1854-től 1861-ig eltelt hét év elegendő volt Jakab Eleknek arra, hogy felkészüljön a levéltárosi, a történészi hivatás betöltésére. Mint rendkívül értelmes fiatalembernek, nyilvánvaló, hogy már az 1848 előtti hivatal viselés időszakában is kialakult valamilyen véleménye a közigazgatás állapotáról, szerkezetéről, az ügymenet és az ügykezelés nehézkességéről, de a közigazgatás rendszerének, mechanizmusának történeti áttekintésére valójában csak 1854 és 1861 között nyílt lehetősége. Hogy mennyire és milyen mélységig vált levéltárossá, arról az 1870-es években született írásai vallanak leginkább.

11 Néhány, Jakab Elek írásaiból választott idézettel szeretnénk igazolni ezt az állításunkat. 1873-ban például, amikor támadás érte az erdélyi királyi Főkormányszék levéltárának iratanyagát,

12 lebecsülve annak történeti értékét, Jakab — higgadtan érvelve — a Századok c. folyóiratban kelt védelmére e levéltár közigazgatási és tudományos értékének.

13 Ekkor írta: „határozottan kijelentem előre is, s ezt elvitatlanul álló igazságnak ítélem, hogy egy országos levéltár értékét nem egyoldalúlag a tudomány és a közművelődés ügye által ebből nyerhető haszon mennyisége adja meg. Ez csak egyik főérdek; de ezzel teljesen egyenlő súlyú másik, szintén főérdek, a közigazgatásé...". Ezután részletesen, több pontba szedve, a levéltár iratanyagát részletesen ismertetve védi meg az országgyűlés eredeti elhatározását, a terjes irattár Budapestre szállítását. A levéltárak iránti elkötelezettsége, a szakmai háttér ismerete és a jövőbeni tennivalók közreadási szándéka irattá meg vele — és nyilván nem véletlenül választva éppen a levéltárakat témájául — akadémiai székfoglalóját.

14 Ebben áttekinti a levéltárak Mikó kinevezését 1860. december 10-én írta alá Ferenc József, és utasította a főkormányszék megszervezésére. A néhány hónapos szervezömunka után 1861. április 23-án adta át helyét a megszűnt helytartóság a munkáját megkezdő főkormányszéknek. Jakab felkérésére és kinevezésére ebben az időszakban került sor. A lajstromozó kifejezés jelentése megfelel a korábban használatos latin Elenchus szó tartalmának: jegyzékkészítő, jegyzékösszeállító. Ma talán akkor közelítünk legjobban a szó jelentéstartalmához, ha a lajstromozó alatt az iktatókönyv-vezetőt értjük. 10 Ferenc József a megváltozott politikai irányvonal miatt 1861 novemberében felmentette Mikót az elnöki tisztéből. 11 JAKAB ELEK: AZ erdélyi kir. főkormányszéki levéltár közigazgatási és tudományi értéke. Századok, 8. (1873) 357-361. (a továbbiakban: JAKAB E.: Az erdélyi...) JAKAB ELEK: A levéltárakról, tekintettel a magyar államlevéltár ügyre. Székfoglaló értekezés. Budapest, 1877. (a továbbiakban: JAKAB E.: A levéltárakról) 12 Századok, 1873. 145-146. Horváth Mihály ogy. képviselő, történész az államlevéltár létrehozásával kapcsolatban szólalt fel és javaslatát a t. ház leszavazta. A Századok c. folyóirat heves támadást intézett ennek kapcsán a szavazat ellen, Horváth védelmében, és ekkor fogalmazták meg: „a kilencz-tizedrészben haszontalan lomból álló erdélyi főkormányszéki levéltár fölszállítására előirányzott 20.000 frtot ... sajnos tájékozatlanság folytán megszavazták." 13 Századok, 1873. 357-361. 14 JAKAB ELEK: A levéltárakról, i. m.