Levéltári Közlemények, 71. (2000)
Levéltári Közlemények, 71. (2000) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Molnár Antal: Az andocsi jezsuita misszió, 1642–1684 : adatok a hódolt Dunántúl egyháztörténetéhez / 3–31. o.
Molnár Antal: Az andocsi jezsuita misszió (1642-1684) 15 III. A misszió működése 1. A templom és az iskola A jezsuiták több évtizedes működése nyomán Andocs, az andocsi templom a somogyi katolicizmus szakrális központjává vált. Horváth János nem utolsósorban a középkori romos Mindenszentek templom és a benne található, épen maradt és csodás hírben álló Mária szobor miatt választotta ki Andocsot a misszió székhelyének. Ez a templom csakis a 18. században épült kegytemplom ma is álló gótikus szentélye, a szobor pedig a kegyhely 1500 körül faragott Mária-szobra lehetett. 66 A misszió történetének egyik legizgalmasabb kérdése tehát: mennyiben tekinthetők a jezsuiták a 18. századtól dokumentálható és ma is létező andocsi Mária-kultusz és búcsújárás megteremtőinek? Az általunk ismert jezsuita források egyértelmű választ sajnos nem adnak a fenti problémára, viszont a számos elszórt adatból mégiscsak közelebb kerülünk a kérdés megoldásához. Forrásaink többször említik, hogy a misszionáriusok nagy gondot fordítottak a templom állandó karbantartására és az egyházi felszerelések bővítésére. 1648ban a somogyi plébániákon bérmáló Pavao Posilovic scardonai püspök fedett és jól felszerelt templomot talált Andocson, amelynek a titulusa immár Mária Mennybemenetele. 67 1667-ben egy miseruhát, 68 1668-ban és 1670-ben egy-egy ezüst kelyhet kaptak (az utóbbi 90 forintot ért). 69 1668-ban 80 forintos költséggel a tetőt is újjáépítették. 70 1671ben ismét jelentős gazdagodást regisztrált az évkönyv: két új mellékoltárt állítottak, a templombelső négy képpel, a sekrestye pedig egy kereszttel és egy zászlóval gyarapodott. 71 A levelekből és az évkönyvekből egyértelműen kiviláglik, hogy a missziós munka központja mindvégig az andocsi plébánia volt. A rablóveszély miatt nem hagyhatták őrizetlenül a házukat és a templomot, így az egyik páter állandó jelleggel Andocson tartózkodott. 72 Ennek következtében a környező falvak lakossága gyakran felkereste az andocsi templomot, ahol a misszionáriusok vasár- és ünnepnapokon magyarul és horvátul is prédikáltak. 73 A templom szakrális tekintélyének növelésére a misszionáriusok minden, a hódoltsági körülmények között lehetséges eszközt megragadtak. Már működésük kezdetén újra gyakorlattá tették a keresztvetést, amelyről a katolikusok a reformátusok gúnyolódása miatt leszoktak. Az andocsi templomban nem volt harang, mivel a törökök elvitték, de 1644-ben engedélyt kaptak, hogy egy adományba kapott harangot a házuk elé állított tölgyfa oszlopra függeszthessenek fel. Ezt követően bevezették a napi háromszori harangszót Mária tiszteletére, illetve harangoztak a halottakért is. 74 A misszió igazi vonzereje azonban (akárcsak Alsólendván vagy Pécsett) a páterek gyógyító tevékenységében rejlett. A jezsuiták minden más szerzetesrendnél hatékonyabban építették be missziós tevékenységükbe a koraújkori ember csodavárását. A gyógyí66 Az andocsi Mária-szoborra: RADOCSAY DÉNES: A középkori Magyarország faszobrai. Bp., 1967.148-149. 67 MOLNÁR ANTAL: Scardonai püspökök „ ad limina " jelentései (1624-1648). Fons, 1. (1994) 3. sz. 313. 68 LA 1667. Österreichische Nationalbibliothek, Wien (= ÖNB) Cod. 12064. pag. 130. 69 LA 1668. ÖNB Cod. 12065. pag. 151.; LA 1670. ÖNB Cod. 12067. pag. 158. 70 LA 1668. ÖNB Cod. 12065. pag. 151. 71 LA 1671. ÖNB Cod. 12068. pag. 123. 72 MOL E 152 Regestrata, Colleghim Jauriense fasc. 2. N° 37. fol. 54r. (Welcznovsky László Trinckell Zakariás tartományronöknek, Győr, 1652. október 4). 73 Erre az évkönyv többször utal: LA 1644. ARSI Austr. vol. 139. pag. 290.; LA 1648. ARSI Austr. vol. 140. fol. 156r.; LA 1658. ARSI Austr. vol. 142. fol. 54v-55r. 74 LA 1644. ARSI Austr. vol. 139. pag. 292.