Levéltári Közlemények, 70. (1999)

Levéltári Közlemények, 70. (1999) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK – TANULMÁNYOK - Guszarova, Tatjana: A sárosi követválasztás utójátéka az 1659. évi pozsonyi országgyűlésen / 3–22. o.

Guszarova, Tatjána: A sárosi követválasztás utójátéka az 1659. évi pozsonyi országgyűlésen alapján nemigen lehet objektív képet alkotni az eseményekről, és igazságosan megítélni azokat. így többek között a jezsuitákat érintő kérdésben (a jezsuiták által végzendő igazságszolgáltatás) lángolt fel a leghevesebb harc. Hosszadalmas viták után sikerült töröltetni a törvénytervezetből a jezsuiták javára tett engedményeket

14 Az viszont, hogy. milyen politikai erők álltak az események mögött, nem a törvényekből deríthető ki, hanem az országgyűlési követek által vezetett naplókból. Ha csupán csak a nemesség és a városok emelték volna fel a szavukat a jezsuiták ellen, kételkedni lehetett volna a fellépésük sikerében. Az ellenreformáció táborában azonban komoly versengés folyt a bécsi udvar, illetve a katolikus egyház és a magyar nagyurak között, mígnem az utóbbiaknak sikerült megakadályozni a jezsuiták győzelmét. * * * E zajos országgyűlésen a hevesen vitatott, törvénybe nem iktatott kérdések között voltak olyanok is, amelyek a követválasztások körüli küzdelmekhez és az azokból keletkezett problémákhoz kapcsolódtak. A négy hónapból a Felsőtábla és az Alsótábla, a katolikusok és az evangélikusok majdnem egy egész hónapot nagyjából azzal töltöttek, hogy megpróbáltak túllépni két látszólag helyi jelentőségű incidensen: a Sáros és a Veszprém megyei főispánok által elkövetett követválasztási visszaéléseken. Ezzel kapcsolatban derült fény egy ugyancsak Sáros megyében megtörtént esetre, amikor Rákóczi László főispán megszegte az alispánválasztás helyi gyakorlatát és országos szokásait. Az alispánoknak a megyei közigazgatásban betöltött növekvő szerepével párhuzamosan a 16-17. században egyre jobban kibontakozott a megyei önkormányzat. Többek között ezek a törekvések érvényesültek a nemesi közgyűléseknek az alispánválasztásában játszott aktív szerepében. A megyei statútumok szabályoztak a választások lefolyását, a főispán és a közgyűlés feladatmegosztását ebben a kérdésben.

15 Megyénként ezek a szabályok természetesen különbözhettek, ami összefüggésben állt a helyi társadalmi viszonyokkal is.

16 Az alispánválasztás szabályaival, annak arányában, ahogyan fejlődött a gyakorlat, foglalkoztak az országgyűlések is.

17 A kisebb tisztviselők és a követválasztás kérdésében a közgyűlés teljes szabadsággal rendelkezett. A katolikusok és protestán14 ZSILINSZKY M.: i. m. 164-166. 15 A magyar törvényhatóságok jogszabályainak gyűjteménye. Szerk.: KOLOSVÁRI SÁNDOR és ÓVÁRI KELEMEN. Bp., 1893. 1-5. köt. Ezt a forrásanyagot dolgozta fel Degré Alajos klasszikus tanulmányában (DEGRÉ ALAJOS: Megyei közgyűlés a XVI-XVII. századi török háborúk korában. Tanulmányok a magyar helyi önkormányzat múltából. Bp., 1971. A megyei tisztikar választásáról és működéséről 1.: FEKETE LAJOS: A vármegyei tisztikar a XVI-XVII. században (Bölcsészetdoktori értekezés). Bp., 1914. OSVÁTH GYULA: A magyar vármegyei szervezet 1608-ig. Jogtörténeti tanulmány. Bp., 1914; BOTKA TIVADAR: Jogtörténeti tanulmányok a magyar vármegyék szervezetéről. Budapesti Szemle, (1865) Új folyam. I. köt. 2. füz,; EMBER GYŐZŐ: AZ újkori magyar közigazgatás Mohácstól a török kiűzéséig. Bp., 1946; GECSÉNYI LAJOS: Győr megye közigazgatása és tisztikara a XVII. században. Levéltári Szemle, 38. (1988) 3. sz. 14-34.; TURBULY ÉVA: Die Komitatsverwaltung und ihre Tráger in West-Transdanubien im 16./17. Jahrhundert. Beitráge zur Landeskunde des burgenlándisch-westungarischen Raumes. Festschrift für Harald Prickler zum 60.Geburtstag. Eisenstadt, 1994.454-470. 16 Az egyes megyékben az alispánt a megye választotta a főispán által kijelöltek, általában négy személy közül (Abaúj, Máramaros, Bars), némelyekben a megye nyújtotta a főispánnak a jelöltek listáját (Torna, Turóc), máshol e kérdésben kialalult az egyenlőség (Sopron). 17 1548:70. te. CJH, 1526-1606. Bp., 1898; 1647:76. te. CJH, 1608-1657. Bp., 1900.