Levéltári Közlemények, 70. (1999)
Levéltári Közlemények, 70. (1999) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK – TANULMÁNYOK - Kulcsár Krisztina: II. József „udvari” utazása, 1764 / 39–77. o.
48 Közlemények erősítették meg. A munkálatokhoz nagy számú kézi és igás munkaerőt vettek igénybe — valószínűleg robotban dolgoztatták a megye jobbágyait. Emellett felülvizsgálatra is kirendelték a vármegye esküdt ülnökeit, akiknek 2-3 nappal a főrangú vendégek áthaladása előtt újra meg kellett vizsgálniuk a javított útszakaszokat és hidakat. 60 Közben a többi vármegye jelentései is egyre-másra érkeztek a Helytartótanácshoz. Zólyom vármegye mindössze arról számolt be, hogy a Selmecbányára vezető utat már két évvel korábban kikövezték, így ez alkalommal nem javították — egyebekben mindenben készen állnak Őfelsége fogadására. 61 Hont vármegye szolgabírája, Foglár Imre pedig jelentésében július 8. tájára ígérte az út- és hídjavítások elvégzését, amellyel néhány napot késtek (július 11-re készültek el), de még így is jóval a római király és kísérete megérkezése előtt befejezték. 62 A többszöri felszólításnak és a munkálatoknak meg is lett az eredménye. Albert herceg emlékirataiban a javított utaknak (és a jó időjárásnak) tudta be, hogy olyan gyorsan haladhattak, hogy már első nap estére Verebélyre értek. A rákövetkező napon is nagy sebességgel utaztak, amit feltehetően szintén Johann Zinner és a vármegyék — valamint jobbágyaik — jól végzett munkájának köszönhettek. A Pressburger Zeitung jelentése szerint szokatlanul gyorsan haladtak a visszaúton. A Selmecbánya és Pozsony közötti útszakasz megtétele mindössze 12 órát vett igénybe, amit egyébként másfél nap alatt szoktak megtenni. 63 A látogatást az Udvari Kamara részéről is alapos előkészületek előzték meg. A Kamara elnöke, Johann Seyfried Herberstein két kamarai tanácsossal és több hivatalnokkal ezért utazott már pár nappal korábban az alsó-magyarországi bányavárosokba. 64 Már említett levele főként a római király és kísérete útjának és tartózkodásának biztosításával foglalkozott. Ez egyébként a császári, illetve a vármegyei katonaság vagy testőrség feladata volt. A bányavárosok lelkes népe azonban ez alkalommal sem akarta átengedni ezt a megtisztelő feladatot a vármegyének. Mivel Mária Terézia rendelkezése szerint a lefolytatandó utazást mindenben férje 1751. évi látogatásának előírásai szerint kellett megszervezni, így Herberstein is arra hivatkozik, hogy 13 évvel korábban is a bányásznép (Berg-Volck) látta el a császár őrzését. Ez a megoldás több okból is jónak bizonyult: így nem kellett a testőrséget fizetni, és ragaszkodva a korábbi rendelkezéshez, elejét vehette a vármegye és a bányavárosok közötti nézeteltéréseknek. 65 Ezért Őfelsége a vármegyei nemességet felmentette ezen kötelessége alól. 66 A bányavárosokhoz vezető utat dragonyos és karabélyos katonák biztosították, a városokban a sének módja, mellyet irt Gautier [Hubert] úr, frantziai országban Királyi Indzsenér, és a Hidak, Töltések, Ország-Utak, s Városi Utszáknak Inspektora. Mostan pedig hasznos jegyzésekkel meg-bövitve, és szükséges táblákkal meg-ékesitve magyarul ki-adott Kovats Ferentz M.O.E. Mathematikus. Posony-Kassa, 1778., Utasítás az erdélyi nagy fejedelemségbéli utak készíttetésére. Kolozsvár, 1807. MOL C 42 (Mise.) Fasc. 85. Nr. 592. fol. 427.1764. júl. 10. (Függelék 11.) Zólyom vármegyétől 1764. jún. 20-án, uo. fol. 441. ésfol.429.1764.JÚ1.4. Uo. fol. 433.1764. jún. 29., fol. 419.1764. júl. 13. MOL P 298 Nr. 2. A. II. 12/1. fol. 338-339. Pressburger Zeitung, 1764. 7. Stück. 1764. aug. 4. HHStA ÁZA Kt. 63. 1764, 4/5-24/11. fol. 21. Johann Seyfried v. Herberstein levele a foudvarmesteri hivatalhoz, 1764. máj. 15., ZELLMANN, M.: i. m. 123. és MOL A 35 (Conc. exp.) 1764. VII. Nr. 63. 1764. jún. 28. Uo. Uo. 1764. VII. Nr. 64.1764. júl. 7.
