Levéltári Közlemények, 70. (1999)

Levéltári Közlemények, 70. (1999) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK – TANULMÁNYOK - Tuza Csilla: Buda polgármesterei, 1686–1783 / 23–38. o.

Tuza Csilla: Buda polgármesterei, 1686-1783 29 tettleg is összetűzésbe keveredett. Mindezen okokra hivatkozva kérték Dillmann leváltását, de a tanács kérelmét az uralkodó elutasította. 25 Ennek ellenére 1734-ben a tanács saját hatáskörében felmentette Dillmannt tisztéből, és ennek okairól tájékoztatták az uralkodót is, egyúttal ismételten kérték Vánosy hazatérésének engedélyezését.

26 A vitatott szőlőhegyet és Dillmann egyik házát eladták, és a város pénztárába vándorolt 1040 Ft. Ezzel az ügyet az uralkodó lezártnak tekintette, habár a város ezután is kérte, hogy Dillmannt „caput iurare possint", és Vánosy mielőbb térjen haza.

27 1737 után már nem próbált többé polgármester lenni, de 1749-ben még indult a bíróválasztáson, Cetto ellenében azonban csupán 2 szavazatot gyűjt. 1754-ben bekövetkezett haláláig Buda város tanácsosa marad. Klinglmayer József (71723-1783) /Klinglmayr/ A család 1687-ben költözött Budára, péküzletük működött a Vízivárosban, de csak 1710-ben kerültek be a polgárjegyzékbe, ekkor már a Várban laktak. Maga Klinglmayer is folytatója a családi hagyományoknak, pék lesz, majd 1741-től tanácsos. 1741 és 1748 között mint tárnokszéki ülnök képviselte Budát, majd 1755 és 1765 között egyhuzamban töltötte be a bírói tisztet. Már 1747-ben is indult a polgármesterválasztáson, de egyetlen szavazatot sem kapott. A vereség nem keserítette el, mert rögtön ezután a bíróválasztáson indult, de Cetto 101 szavazatával szemben csak 59 szavazatot kapott, két évvel később pedig ugyancsak Cetto konkurenseként 14 szavazatot gyűjtött 146-tal szemben.

28 Cetto halála után Sauttermeister Manóval szemben indult a polgármester-választáson, de soha nem sikerült győznie, míg végül 1768-ban bevezették a titkos szavazást, és ekkor végre elnyerte ezt a hivatalt, amelyet haláláig, 1783-ig visel.

29 Jelentős vagyont hagyott feleségére és 5 gyermekére: egy házat a Várban, egyet a Vízivárosban, a péküzletet, hét szőlőt, szántóföldeket, értékes festményeket, lovakat, több mint 5000 Ft értékben bort, jelentős összegű készpénzt. Küchl Miklós (?) /KuechU 1688-ban, csupán egy évig volt Buda polgármestere. 1689-ben tanácsosként említették, majd eltűnt a városból, a későbbi összeírások nem említették sem őt, sem családját. MOL A 34 1733. No. 99. MOL A 28 7. cs. 1734. nov. 4. MOLA28 7.cs. BFL

IV. 1002 ee 3. d. 1747 és 1749 SCHMALL LAJOS szerint {Adalékok székesfővárosunk történetéhez 1-2. k., Bp., 1899) Klinglmayer 1786-ig volt polgármester, mivel azonban a hagyatéki iratokból és az anyakönyvekből is egyértelműen kiderül, hogy 1783-ban halt meg, ez az adat bizonyosan téves.