Levéltári Közlemények, 70. (1999)
Levéltári Közlemények, 70. (1999) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK – TANULMÁNYOK - Tuza Csilla: Buda polgármesterei, 1686–1783 / 23–38. o.
26 Közlemények városi tanács is mellé állt. A tanácsosok levelet intéztek a kamarához, amelyben azt írták, hogy inkább kitüntetni kellene Bösingert a városnak tett szolgálataiért. 8 Végül is a vádat elejtették, de a tanács tiltakozása ellenére is Unger János Györgyöt nevezték ki polgármestern ek. Bösinger azonban nem mondott le, arra hivatkozva, hogy a polgármestert választani kell, Unger kinevezése pedig érvénytelen és jogellenes. Bécsbe utazott jogorvoslatért, helyettesnek pedig Faber Jánost hagyta Budán. A polgárság és a tanács is Bösingert, távollétében pedig Fabert támogatta Ungerrel szemben. 9 Faber hirtelen halála vetett véget a huzavonának, Bösinger önként lemondott, a város gazdasági iratait azonban nem volt hajlandó átadni. 10 Az új polgármesterválasztásra 1695. január 3-án került sor. A kamara három jelöltje Unger János György, Sauttermeister Frigyes, és népszerűségének köszönhetően ismét Bösinger Ignác. Titkos szavazással 11 fölényesen nyerte a választást, 1698-ig viselte tisztségét. Az 1698. évi választáson azonban a kamara „elfelejti" őt fölvenni a három jelölt közé, Unger és Sauttermeister mellett egy eddig Buda életében nem sok szerepet játszó kiszolgált katonát jelöltek, Rainoldt Wolff személyében. Bösinger levélben tiltakozott a kamaránál, de azt válaszolták neki, hogy mivel eddig semmibe vette a kamarai adminisztráció utasításait, nem adott pontos elszámolásokat, a továbbiakban nem tartanak rá igényt. 12 Csakhogy Bösinger népszerűsége továbbra sem csökkent, neve még az uralkodóig is eljutott. Már a szégyenletes 1698. évi választást követően kénytelen volt a kamarai adminisztráció tudomásul venni, hogy Bösingert az uralkodó „Kaiserlicher Rat" címmel tüntette ki. 13 Az 1700-as évek elején újult erővel indult meg a harc Buda függetlenségéért és szabad királyi városi jogállása visszaszerzéséért. Éppen Bösinger polgármesteri működésének idejére esett a város jogainak visszaszerzése 1703-ban, és Bösinger ezt saját népszerűségének növelésére fordítja. Az 1704-1705. évekre a kamara felügyelete erősen gyengült, ekkor már csak szigorúan pénzügyi dolgokkal foglalkozott, és a város életébe nem szólt bele. 1704-ben a kamarai adminisztráció arról panaszkodott, hogy a polgármester-választás nélküle zajlott le, 14 1705-ben azonban Bösinger maga javasolta a kamara részvételét, mivel Sauttermeisterrel ismét vitái támadtak. 15 8 MOLE28217.cs. 1694. 9 Bösinger és a kamara vitájára ld. KOVÁCS LAJOS: A kamarai adminisztráció és a budai polgárok 1694. évi viszálya. TBM, 1940. 28-45. és TAKÁTS SÁNDOR: Polgármesterválasztás Budán 1694-ben. Uö: A régi Magyarország jókedve. Bp., 1906. 357-370. 10 Már ekkor megpróbálták felállítani a kamarási hivatalt, de Bösinger vonakodása és az iratanyag visszatartása miatt ezt csak 1696-ban sikerült a kamarai adminisztrációnak végrehajtania. Bösinger ekkor is ragaszkodott ahhoz, hogy ő legyen a íokamarás. 11 90 szavazatot kapott Bösinger, 3-at Unger és 4-et Sauttermeister (BFL IV. 1002 b 2. d. 1695. jan. 3.) 12 BFL IV. 1002 b 3. d. 1698. jan. 9. 13 A Budapest Enciklopédia tudni véli, hogy Bösinger nemességet és Landschaftsapotheker in Ungarn címet kapott I. Lipóttól. Sajnos nem adja meg az információ lelőhelyét, és mivel az adományozásnak nem találtam sehol sem nyomát, sőt még ilyesféle utalást sem, ezért ezeket az adatokat csupán a teljesség kedvéért említem meg. 14 BFL IV. 1002 b 8. d. 1704. dec. 29. 15 MOLE28146.cs .
