Levéltári Közlemények, 70. (1999)
Levéltári Közlemények, 70. (1999) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Kálnoki Kis Tamás: Reménytelen reménységben, avagy remény a reménytelenségben : Kelemen Lajos dokumentum(típus)ok az 1940-es évekből / 143–163. o.
Káinoki Kis Tamás: Reménytelen reménységben, avagy remény a reménytelenségben 259 Summa-suramarum: a b[uda]pesti Bethlen levéltárban tárgyára nem sokat remélhet; de ha csak teheti: nézze meg mégis, mert így megnyugtatóbb. Itt őrizzük az Erd[élyi] Múzeumban tavalyelőttől a keresdi gr[óf] Bethlen levéltárat, melyet a múlt században hosszabb ideig itt Kolozsvárt, a Sz[en]t Ferenc rendi zárdában, s onnan kivéve egy darabig Gyéresen 49 , gr[óf] Bethlen Bálintnál 50 őriztek. Ezt azért írom így meg, mert ebből többen publikáltak anyagot, s ki ahol találta, odavaló levéltárnak jelezte közleményében, de valóban csak ugyanazon levéltár. Ez a Bethlenek másik ágának, B[ethlen] Farkas 51 kancellárnak és történetírónak, s Elek 52 testvérének levéltára. Szép missilis anyaga is van, de B[ethlen] Miklóstól semmire se emlékezem benne, s reá vonatkozó levelekre se. Az anyag nagy része különben óvóhelyen van. Ha a tavaszon hozzáférhetővé válik, az anyagot átfutom, s ha találkozna belőle érdekesebb, tudatom Húgommal. Emlékeztessen még erre. E két nagy levéltáron kívül más Bethlen levelesládáknak és anyagnak is van nyoma, de némelyiknek már csak nyoma, mert anyaguk — sajnos — elpusztult. Ezek közül legnagyobb volt a Küküllővárott 53 őrzött Bethlen-levéltár, mely Bethlen János legkisebb fiának Sámuelnek 54 a marosszéki főkapitánynak egyik ágáé, ül. vonaláé volt. Birtoklevél anyaga 1330-tól kezdődött, s megmaradt 3 nagy kötetes, részletes mutatója, illetőleg regesztái még így is nagy értéket jelentenek, bár igazában elveszett fejszék nyelei. Az Erd[délyi] Múz[eum] L[evél]tára őriz egy nagyobb, több csomóból álló Bethlen-per anyagot, mely Zsidve 55 és Bolkács 56 szász faluk birtoklására vonatkozik. Ezek mind birtoklás történeti iratok, s Húgom tárgyára egy soruk sincs. Bethlen Miklós közvetlen utódainak ági levéltára a Mezőségen, Vajdakamaráson állott, s túlnyomólag elpusztult. Midőn az Erdélyi Múzeumot 1859-ben megalapították, a 60-as években Bethlen Jánosnak, a nagy erdélyi diplomata-politikusnak özvegye 57 több birtok- és joglevelet ajándékozott még ebből a levéltárból az Erd[élyi] Múzeumnak. Utóbb az özvegy halála táján aztán a levelesládák a gabonásba és ennek padlására kerülve, részben az egerek fészkeivé és fogkoptatóivá váltak, részben a megromlott fedélzet mellett beáztak és sok tönkre ment. Ebben a korban Szabó Samu 58 kolozsvári ref[ormátus] kollégiumi tanár ott megfordulva, egy csomót elhozott a pusztuló emlékekből, s ezeket aztán fiai az ő halála után az Erd[élyi] Múz[eum] Levéltárának adták. Ezek közt vannak Bethlen Miklós bécsi internáltságából írott levelei is. 49 [AranyosJGyéres (Torda-Aranyos vm., Tordai j.). Ma: Campia Tursii, Románia. 50 Bethlen Bálint (1856-1913) 51 BETHLEN FARKAS (bethleni) (1639-1679. dec. 30.) kancellár, történetíró. A Historiarum liber. I-XI. Keresd, XVII. sz. (1684 és 1690 között), illetve a História de rebus Transsylvanicis. Editio secunda. Tom. I-VI. (Nagy-Szeben, 1782-1793) szerzője. Bethlen Elek testvérbátyja. 52 Bethlen Elek (bethleni) (1643-Gyulafehérvár, 1696. nov. 3.). A történetíró és kancellár Bethlen Farkas testvéröccse és munkatársa nevezett Erdély történetének megírásában. Ő rendezte a családi levéltárat, hogy ezzel testvére munkáját megkönnyítse. A kézirat sajtó alá rendezését is ő végezte, Keresden nyomdát szereltetett fel. Nevéhez fűződik az első Bethlen-családtörténet összeállítása. 53 Küküllövár (Kis-Küküllő vm., Dicsőszentmártoni j.). Ma: Cetatea de Balta, Románia. 54 Bethlen Sámuel (bethleni) (1663-Brassó, 1708. febr. 7.). Bethlen Miklós erdélyi főkancellár és (memoár)író (féltestvére. 55 Zsidve (Kis-Küküllő vm., Hosszúaszói j.). Ma: Jidvei, Románia. 56 Bolkács (Kis-Küküllő vm., Hosszúaszói j.). Ma: Balcaciu, Románia. 57 Bethlen Jánosné, szül. Wesselényi Zsuzsanna (Kolozsvár, 1808. mára 19.-Kolozsvár, 1891. okt. 6.) 58 Szabó Samu (Székelyföldvár, 1829. máj. 16.-Kolozsvár, 1905. jan. 1.) református tanár Marosvásárhelyen (1858), majd Kolozsvárott (1868-tól).
