Levéltári Közlemények, 70. (1999)

Levéltári Közlemények, 70. (1999) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Kálnoki Kis Tamás: Reménytelen reménységben, avagy remény a reménytelenségben : Kelemen Lajos dokumentum(típus)ok az 1940-es évekből / 143–163. o.

158 Forrásközlések I. Kedves Húgom szakkérdéseire térve, legelőbb a Bethlen-levéltárakról tájékoztatom.

39 A legnagyobb Bethlen-levéltárat Budapesten őrzik. Ez régebb tán Radnótról,

40 vagy Teremiből

41 B[ethlen] Márkus

42 tönkrementével behozva, hosszabb ideig Marosvásárhelyt a Teleki könyvtár épületének egy szobájában állott, a kapu alatt. Ott néhai ribiczei Nemes Ödön

43 polg[ári] isk[olai] tanár, később igazgató, jó festő, s kitűnő rajzoló, s főleg páratlan memória-rajzoló, sokoldalú, olvasott, tanult ember, s gyermekkoromban nekem is kedves emlékű jóakaróm, az 1880-as években dolgozott e levéltár rendbehozásában. Ebből az időből Bethlen János

44 és Miklós

45 levelezéséből néhányat le is másolt, s azokat én ezelőtt több mint 55 évvel láttam. Utóbb a másolatok egy része, — néhány darab — az Erdélyi Múzeum Levéltárának másolatgyűjteményébe került. Jól emlékezem Bethlen Jánosnak Miklóshoz intézett egy keserű hangú, szemrehányó levelére, melynek megszólítása ez volt: Boldogtalan fiú!

46 A Bethlen János második házasságával a közte és fia, Miklós közt folyó viszálykodásra az a levél érdekes fényt vetett. A másolatok között megvolt Bethlen János temetési meghívója is. Ez a levéltár a Bfethlen] János és Miklóság levéltára volt. Én ezt a levéltárat soha se láttam eredetiben, de itt is megvan az Erd[élyi] Múzjeum] Levéltárában néhai Koncz József

47 tanár és a Telekiek egykori marosvásárhelyi levéltárosa másolatában annak egy rövid, összefoglaló mutatója, mely a benne levő anyagot a birtokok betűsorában feltünteti. Ily birtoklevél-anyagon kívül egyéb — sajnos, amint a regestrumból látható — nem is sok van benne. Ez a levéltár is rendező ügyvédek rostáján ment át, akik a nagybecsű levelezésekből csak olyan darabokat tartottak meg, amelyeknek pörökben hasznát lehetett venni. Ezek voltak az ú[gy]n[evezett] hasznos levelek; t[udni]i[llik] nekik, s perekben hasznos levelek. Az erdélyi főúri levéltárak nagy többsége ily selejtezésen ment át, s a Teleki grófok egykori marosvásárhelyi levéltárán és ugyancsak nekik a gr. Teleki József

48 kormányzó egykori kendilónai, majd kolozsvári levéltárán kívül, a többi Erd[élyi] Múzeumban őrzött erdélyi levéltár együtt se őrzött meg több XVn-XVJJI. századi levelezést, mint ezek. MOL P 55 Bethlen család (Bethleni) 1526-1927; MOL P 56 Bethlen család (Küküllővári) 1549-1902. E levéltárak áttekintő raktári jegyzékét 1.: Magyar Országos Levéltár. P szekció. Kisebb családi és személyi fondok. Áttekintő raktári jegyzék. Bp., 5 db.: 1-444. törzsszámok Összeáll.: BAKÁCS ISTVÁN, DÁVID LÁSZLÓNÉ. (Levéltári Leltárak ; 44.); Magyar Országos Levéltár. A Bethlen család levéltára. Repertórium. Összeáll.: PAP GÁBORNÉ. Bp., 1979. (Levéltári leltárak ; 74.) Radnót (Kis-Küküllö vm. Radnóti j.). Ma: Iernut, Románia. [Nagy]Teremi (Kis-Küküllő vm. Radnóti j.). Ma: Tirimia, Románia. Bethlen Márkus (1852. aug. 8.-Gmunden, 1917. ápr. 15.) Ribiczei Nemes Ödön (1847-1902). 1874-től polgári iskolai tanár. Újságíró, szerkesztő, illusztrátor. Bethlen János (1613-1678) történetíró, erdélyi kancellár. Bethlen Miklós apja. Bethlen Miklós, gr. (Kisbún, 1642. szept. l.-Bécs, 1717. okt. 17.) politikus, erdélyi főkancellár, (memoár)író. Bethlen János fia. Bethlen Jánosnak Miklós fiához intézett 1676. május 6-án kelt leveléről van szó, amely valóban „Boldogtalan fiú!" megszólítással kezdődik. E levelet LUKMCH IMRE a Bethleni Gróf Bethlen-család története (Bp., 1927.) c. munkájának 268-270. lapjain adta közre. Csaknem bizonyos, hogy ennek olvasása emlékeztette Kelemen Lajost az 1890-es évek elején szerzett első levéltári élményeire. Koncz József (B őzöd, 1829. nov. 11 -Marosvásárhely, 1906. mára 3.) ref. lelkész, tanár, tötenetíró. 1860-tól a marosvásárhelyi református kollégium tanára, 1871 és 1889 között a kollégiumi könyvtár, 1896 és 1899 között a Teleki-levéltár őre. Teleki József (Pest, 1790. okt. 24.-Pest, 1855. febr. 15.). Történettudós, az MTA első elnöke (1830), Erdély kormányzója (1842). 24 000 kötetes könyvtárát, kézikönyvtárát, kézirat-, ősnyomtatvány- és éremgyűjteményét stb. az Akadémiának adta. Alapítványtevő. A Hunyadiak kora Magyarországon c. 12 kötetre tervezett, életében azonban csak 6 kötet megjelentetéséig eljutott mű szerzője.