Levéltári Közlemények, 70. (1999)
Levéltári Közlemények, 70. (1999) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Kálnoki Kis Tamás: Reménytelen reménységben, avagy remény a reménytelenségben : Kelemen Lajos dokumentum(típus)ok az 1940-es évekből / 143–163. o.
154 Forrásközlések számon beiktatták. Az igazolás szempontjából érdemi előzményeket Il[a] B[álint] még összeszerelte(tte). A továbbiak már ismertek. [Gyallay-Pap Domokos névhasználata] 31 Alólírott igazolom, hogy Gyallay-Pap Domokos tanár, író és volt lapszerkesztő ezelőtt 43^44 esztendővel, mint fiatal tanárjelölt kollégám kérdezősködésemre mondotta nekem, hogy szülőfalujában, Benczédben (Udvarhely megye) családjának tagjai tudatában vannak annak, hogy ősapjuk Gyallay Sámuel pap volt, s családjuk eredeti neve így Gyallay. Több mint egy évtizeddel ezután, midőn az Erdélyi Múzeum-Egyesület titkára voltam, s Bucsy Endre 32 református lelkész eladásra, illetve megvételre beküldötte Udvarhely megyéből Gyalai Sámuel pap prédikációs könyvét, ezt az Erdélyi Nemzeti Múzeum Kézirattára részére épen a fennebbiek tudatában ajánlottam megvásárlásra. A kötetet a Kézirattár ma 1777 szám alatt őrzi. Igazolom azt is, hogy Gyallay-Pap Domokos a román megszállás elején kérdést intézvén hozzám, hogy szépírói és szerkesztői névül jogosan használhatja-e a Gyallay nevet, én, mint az Erdélyi Nemzeti Múzeum levéltárosa, ki a Gyallay-Pap Domokos által letétbe helyezett levelesládájuk tartalmát, s származásukat viszont Gyallay-Pap Domokos édesapja előadásából is jól ismertem, azt a véleményt nyilvánítottam, hogy ő a Gyallay nevet teljes joggal használhatja szerkesztői és írói névül. Nagyon jól emlékezem arra is, hogy midőn Gyallay-Pap Domokos édesapja Pap Zsigmond 1899-ben fia látogatására Kolozsvárra jött, s én e derült lelkű, életbölcs ember társaságában három nap alatt többször kedves órákat töltöttem, tőle hallottam Gyalai Sámuel paptól kezdve nemzedékről nemzedékre, névszerint előadott leszármazásukat. Ezt pedig azért jegyeztem meg különösen, mert ilyenféle emlékezetből elősorolt leszármazást már azelőtt 6-7 évvel, gyermekkoromban is hallottam Désfalván, Kis-Küküllő megyében, ahol egy Orbán vezetéknevü falusi nemes ember „truncus Orbán Pál" kezdettel kétszáz évre visszamenő leszármazását emlékezetből mondotta el. Azóta egész életemben se hallottam aztán ilyent. Kolozsvár, 1943. szeptember 3. Nagyernyei Kelemen Lajos nyug[almazott] múzeumi és levéltári főigazgató, a magyar Corvin-lánc tulajdonosa és a M[agyar] Tudfományos] Akadémia tagja. [A Gyallay-Pap Domokos és fiainak leszármazási táblája] 33 1. Gyalai Sámuel pap Született 1580 tájt. 1612-ben Tarcsafalván, 1617-ben Székelyderzsben, 1623-ban 1626ban újra Tarcsafalván — tehát mind Udvarhelyszéken — szerepel, mint pap. Mindkét helyen prédikációkat írt, s az ezeket tartalmazó kötet 1777. szám alatt az Erd[élyi] N[emzeti] Múzeum kézirattárában van. Egy 1623-i tanúkihallgatás aláírásánál használt Pastoris neve arra enged következtetni, hogy apja is pap lehetett, s a prédikációs 31 L. a 29. jegyzetet. Gyallay-Pap Domokos Kolozsvárott, 1943. október 11-én kelt kérelmének W melléklete. Kelemen Lajos eredeti, saját kezű írása (autográf), felszerelve 1 pengős okmánybélyeggel. 32 A Magyarországi Református Egyház 1912. évi egyetemes névtárában Bucsi Endre mint közepajtai (segéd)lelkész szerepel. Ugyanő lehet az is, aki egy évvel korábban a Szilágy-Szolnoki Egyházmegyéhez tartozó Bogdándon káplánkodott? Ebben az időben a református névtárak más Bucsi/Bucsy nevű lelkipásztorról nem tesznek említést. Előbbiek szíves közlését Pintér Mihálynak (Budapest) köszönöm. Az adásvételre vonatkozó iratok után szóba jöhető helyszíne(ke)n kutatás(oka)t végezni nem állt módomban. 33 L. a 29. jegyzetet. Gyallay-Pap Domokos Kolozsvárott, 1943. október 11-én kelt kérelmének U melléklete. Kelemen Lajos eredeti, saját kezű írása (autográf), felszerelve 2 pengős okmánybélyeggel.
