Levéltári Közlemények, 70. (1999)

Levéltári Közlemények, 70. (1999) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Kálnoki Kis Tamás: Reménytelen reménységben, avagy remény a reménytelenségben : Kelemen Lajos dokumentum(típus)ok az 1940-es évekből / 143–163. o.

154 Forrásközlések számon beiktatták. Az igazolás szempontjából érdemi előzményeket Il[a] B[álint] még összeszerelte(tte). A továbbiak már ismertek. [Gyallay-Pap Domokos névhasználata] 31 Alólírott igazolom, hogy Gyallay-Pap Domokos tanár, író és volt lapszerkesztő ezelőtt 43^44 esztendővel, mint fiatal tanárjelölt kollégám kérdezősködésemre mondotta nekem, hogy szülőfalujában, Benczédben (Udvarhely megye) családjának tagjai tudatában vannak annak, hogy ősapjuk Gyallay Sámuel pap volt, s családjuk eredeti neve így Gyallay. Több mint egy évtizeddel ezután, midőn az Erdélyi Múzeum-Egyesület titkára voltam, s Bucsy Endre 32 református lelkész eladásra, illetve megvételre beküldötte Udvarhely me­gyéből Gyalai Sámuel pap prédikációs könyvét, ezt az Erdélyi Nemzeti Múzeum Kézirat­tára részére épen a fennebbiek tudatában ajánlottam megvásárlásra. A kötetet a Kézirat­tár ma 1777 szám alatt őrzi. Igazolom azt is, hogy Gyallay-Pap Domokos a román megszállás elején kérdést intézvén hozzám, hogy szépírói és szerkesztői névül jogosan használhatja-e a Gyallay nevet, én, mint az Erdélyi Nemzeti Múzeum levéltárosa, ki a Gyallay-Pap Domokos által letétbe helyezett levelesládájuk tartalmát, s származásukat viszont Gyallay-Pap Domokos édes­apja előadásából is jól ismertem, azt a véleményt nyilvánítottam, hogy ő a Gyallay nevet teljes joggal használhatja szerkesztői és írói névül. Nagyon jól emlékezem arra is, hogy midőn Gyallay-Pap Domokos édesapja Pap Zsig­mond 1899-ben fia látogatására Kolozsvárra jött, s én e derült lelkű, életbölcs ember tár­saságában három nap alatt többször kedves órákat töltöttem, tőle hallottam Gyalai Sámuel paptól kezdve nemzedékről nemzedékre, névszerint előadott leszármazásukat. Ezt pedig azért jegyeztem meg különösen, mert ilyenféle emlékezetből elősorolt leszár­mazást már azelőtt 6-7 évvel, gyermekkoromban is hallottam Désfalván, Kis-Küküllő megyében, ahol egy Orbán vezetéknevü falusi nemes ember „truncus Orbán Pál" kez­dettel kétszáz évre visszamenő leszármazását emlékezetből mondotta el. Azóta egész éle­temben se hallottam aztán ilyent. Kolozsvár, 1943. szeptember 3. Nagyernyei Kelemen Lajos nyug[almazott] múzeumi és levéltári főigazgató, a magyar Corvin-lánc tulajdonosa és a M[agyar] Tudfományos] Akadémia tagja. [A Gyallay-Pap Domokos és fiainak leszármazási táblája] 33 1. Gyalai Sámuel pap Született 1580 tájt. 1612-ben Tarcsafalván, 1617-ben Székelyderzsben, 1623-ban 1626­ban újra Tarcsafalván — tehát mind Udvarhelyszéken — szerepel, mint pap. Mindkét helyen prédikációkat írt, s az ezeket tartalmazó kötet 1777. szám alatt az Erd[élyi] N[emzeti] Múzeum kézirattárában van. Egy 1623-i tanúkihallgatás aláírásánál használt Pastoris neve arra enged következtetni, hogy apja is pap lehetett, s a prédikációs 31 L. a 29. jegyzetet. Gyallay-Pap Domokos Kolozsvárott, 1943. október 11-én kelt kérelmének W melléklete. Kelemen Lajos eredeti, saját kezű írása (autográf), felszerelve 1 pengős okmánybélyeggel. 32 A Magyarországi Református Egyház 1912. évi egyetemes névtárában Bucsi Endre mint közepajtai (segéd)lelkész szerepel. Ugyanő lehet az is, aki egy évvel korábban a Szilágy-Szolnoki Egyházmegyéhez tar­tozó Bogdándon káplánkodott? Ebben az időben a református névtárak más Bucsi/Bucsy nevű lelkipásztorról nem tesznek említést. Előbbiek szíves közlését Pintér Mihálynak (Budapest) köszönöm. Az adásvételre vonat­kozó iratok után szóba jöhető helyszíne(ke)n kutatás(oka)t végezni nem állt módomban. 33 L. a 29. jegyzetet. Gyallay-Pap Domokos Kolozsvárott, 1943. október 11-én kelt kérelmének U melléklete. Kelemen Lajos eredeti, saját kezű írása (autográf), felszerelve 2 pengős okmánybélyeggel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom