Levéltári Közlemények, 70. (1999)
Levéltári Közlemények, 70. (1999) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Kálnoki Kis Tamás: Reménytelen reménységben, avagy remény a reménytelenségben : Kelemen Lajos dokumentum(típus)ok az 1940-es évekből / 143–163. o.
Káinoki Kis Tamás: Reménytelen reménységben, avagy remény a reménytelenségben 15J Egy kézizálog-jegyzőkönyve pedig a XVII. sz. közepéről a műszavak nézőpontjából kiadást érdemlő ritkaság. A román uralom alatt a levéltár anyaga érintetlen maradt. Kolozsvár, 1941. januárius 19. Kiváló tisztelettel: Kelemen Lajos múzeumi és levéltári főigazgató Ma már talán számba se lehetne venni azokat a családtörténeti tájékoztatási ügyeket, nemességigazolási eseteket, helytörténeti kérdésfelvetéseket, kutatási tájékoztatásokat stb., amelyeket Kelemen Lajos segített napvilágra, tárt fel és intézett el, kibányászva az erdélyi családi levelesládák mélyéről, különféle gyűjtemények, levéltárak rejtekező iratkötegeiből az átlag-, nem szakember által megszólíthatatlan, számára egyrészt érthetetlen, másrészt értelmezhetetlen, előtte némán hallgató adatokat. Mégis, hogy sejtelmünk legyen ezen ügyek nagyságrendjét és mibenlétét illetően, egyik levelére hivatkozunk, amely szerint 60 évnél is hosszabb időre visszanyúló levelezésének volumenét 1949-ben 7-8000 darabra becsülte. Ennek csak rendezése — azaz betűrenden belüli időrendbe szedése — hosszú hónapok napi több órás pepecselését jelentette számára. 26 Leveleit az Erdélyi Múzeum Levéltárának szánta, tudatában lévén annak, hogy azokban nagy tömegű információ halmozódott fel. Genealógiai gyűjtését, amely 823, nagyobbrészt erdélyi magyar családra vonatkozóan tartalmaz adatokat, 1944-ben helyezte letétbe az Erdélyi Múzeum Levéltáránál. Az ő felülmúlhatatlan anyagismerete az erdélyi családtörténet területén ebben a gyűjteményben maradt rész szerint fenn. Jakó Zsigmond megfogalmazása szerint ezáltal „időtleníthette" a Levéltár Kelemen Lajos kutatókat útbaigazító szolgálatát. 27 Gyallay-Pap Domokost 28 baráti szálak fűzték Kelemen Lajoshoz. Kortársak és tanárként pályatársak voltak. A maguk módján és eszközeivel szolgálták a szűkebb haza, az erdélyi magyarság megmaradásának ügyét. Gyallay — mások mellett — a Magyar Nép szerkesztőjeként Erdély magyar ajkú falusi lakosságának művelődése ügyében tevékenykedett. Irodalmi levelezésének egy részét éppen Kelemen Lajosnak köszönhetően helyezte letétbe az Erdélyi Múzeum Levéltárában. Mindketten írásaikkal emlékeztettek letűnt korok eseményeire, amelyeket hitelt érdemlően a levéltárak mellett csak az élő hagyomány őrizhetett meg. Azt írták le, amit feltaláltak, maguk átéltek, megtapasztaltak vagy ami azokból általános érvénnyel kidomborodott. Ápolták a székelység, az erdélyi magyarság azonosságtudatát. Őrizték, megörökítették lelkületét, mentalitását az Később (az 1790-es évekre) nagyrészt elmagyarosodva beolvadtak a kolozsvári magyar unitáriusok közösségébe. Az erdélyi lengyel eklézsiá(k) egyébként mindenkor a kolozsvári unitárius püspök fennhatósága alatt állott(ak). 26 L. a 15. jegyzetet. 27 Az erdélyi levéltárvédelem múltjából [Jakó Zsigmond, Sebestyén József, Bözödi György jelentései 1944-45ből]. Erdélyi Múzeum, 56. (1994) 1-2. sz. 85-127. Gyűjtését később kiegészítette további mintegy 400 családra vonatkozóan. SZABÓ T. ATTILA-MAGYARI ANDRÁS: Kelemen Lajos életrajzi adatai és tudományos munkássága. Emlékkönyv Kelemen Lajos születésének nyolcvanadik évfordulójára.Szerk.: BODOR ANDRÁS et al. Bukarest, 1957. 630-650. (A Bolyai Tudományegyetem kiadványai 1. Tanulmányok). 28 Gyallay-Pap Domokos (Bencéd, 1880. aug. 4.-Budapest, 1970. ápr. 11.) tanár, író, újságíró, szerkesztő.
