Levéltári Közlemények, 70. (1999)
Levéltári Közlemények, 70. (1999) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Kálnoki Kis Tamás: Reménytelen reménységben, avagy remény a reménytelenségben : Kelemen Lajos dokumentum(típus)ok az 1940-es évekből / 143–163. o.
150 Forrásközlések egyházi sérelmekre vonatkozó adatcsomók, valamint az 1726-ból, 1765-ből és 1888-ból való egyháztag összeírások. Mindezeket a román uralom alatt nem érte kár, s az Egyházi Levéltár szerencsésen elkerülte a templom és egyházi vagyonrabló Ghibu Onisifor 22 rosszindulatú érdeklődését is, mellyel a többi erdélyi magyar egyházat azok kárára „megtisztelte", hogy a román kormánytól az egyházakra kényszerített látogatások alapján ezektől megkisérelje az egyházi vagyon elvétetését. Másik értékes kolozsvári unitárius levéltári anyag a kolozsvári unitárius egyházközség levéltára. Ez a levéltár a templom egyik fülkéjében áll. A múlt évszázad ötvenes és 60-as éveiben Pákey Lajos 23 főkormányszéki tisztviselő rendezte, s e tekintetben jobban áll az Unitárius Egyházközönség levéltáránál. Helyisége azonban nem elég száraz, s e tekintetben épen e sorok írója már többször tett lépéseket a jobb elhelyezésre, melyet főleg az egyházközségnek a román uralom alatt teljesen lehanyatlott anyagi helyzete tett egyelőre lehetetlenné. Ennek a levéltárnak az adatai is csak a XVTI. század második negyedétől kezdődnek. Azon elöl van ugyan pár darab világi vonatkozású adata, de ezek se mennek előbbre a XVII. százév elejénél. Legbecsesebb közülök egy unikum címeres-nemeslevél Basta Györgytől, melyet különben dr. Veress Endre Basta köteteiben kiadott. 24 A rendezett levéltárnak érdekes végrendelet, klenódium, birtok és számadás, stb. csoportjai vannak, s az egésznek regestruma van. Az utóbbi azonban csak a Pákey-féle rendezésig. Azon innen semmiféle eligazító jegyzéke nincsen. Az 1630-tól kezdődő számadáskönyvek Kolozsvár szfabad] kir[ályi] város számadáskönyvei 1629-nél megállott hasonló számadáskönyveinek folytatásai. Addig ugyanis a számadáskönyvek a Sz[en]t Mihály templomról és az iskoláról a város levéltárában maradtak fenn. Ezeket 1941. szeptember 8. és 9. napjain a románok ismeretlen helyre elszállították. Az Unitárius Egyh[ázi] Levéltár számadásai aztán egészen a főtéri templom, illetve az óvári kollégium elvételéig (1716, illetve 1693) folytatódnak, tömérdek értékes művelődéstörténeti adattal. A jegyzőkönyvek 1697-től kezdődnek. Becses csoport a levéltárban az 1662-től 1794-ig külön egyházközséget képezett kolozsvári lengyel unitárius eklézsia iratcsomója, s jegyzőkönyvei is. Ghibu, Onisifor (1883) kolozsvári egyetemi tanár, a román akadémia levelező tagja. A bukaresti vallásügyi minisztérium által kinevezett „történelmi-jogi bizottság" elnöke. Feladata és célja az erdélyi felekezetek, különösen pedig a Katolikus Státus és szerzetesrendek, valamint az erdélyi református egyház mint jogi személyek birtoklási (ingatlantulajdonlási és iskolafenntartói stb.) jogának kétségbe vonása, azaz javainak államosítása volt. A román állam ennek elérése érdekében perbe fogta említetteket. Ghibu 1938. évi emlékiratai szerint „az én tanulmányaim és a különböző állami hatóságoknál való közbenjárásaim alapján". A magyar szerzetesrendi levéltárak elkoboztatásáról, e „hatalmas értékű okmány anyag" állami tulajdonba vételéről „érdemei" között emlékezik meg. L. még: MlKÓ IMRE: Huszonkét év. Az erdélyi magyarság politikai története 1918. december 1-től 1940. augusztus 30-ig. Bp., 1941. Pákey Lajos (Kolozsvár, 1808. jún. 15.-Kolozsvár, 1864. júl. 4.):ügyvéd (1832), táblabíró (1838), főkormányszéki hites jegyző (1842), főkormányszéki tisztviselő (1861). Akolozsvári unitárius egyházközség gondnoka, az egyházi főtanács tagja, a fötanoda (Kollégium) felügyelő gondnoka. Basta György címeradománya szamosújvári Szász János és Péter részére. Gyulafehérvár, 1602. december 20. VERES ENDRE: Basta György hadvezér levelezése és iratai (1597-1607) II. köt. 1602-1607. Bp., 1913. 804-808. Az iratra Kelemen Lajos hívta fel Veress Endre figyelmét. 1660-ban az unitárius lengyeleket az uralkodó, János Kázmér király a reformáció radikális irányzatával szemben felsorakozó tanácsadói biztatására (országgyűlési jóváhagyással) elűzte hazájukból. Egy részüknek az erdélyi unitáriusok nyújtottak menedéket. A menekültek Kolozsvárott önálló lengyel eklézsiát hoztak létre.