Levéltári Közlemények, 70. (1999)

Levéltári Közlemények, 70. (1999) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Tóth István György: Egy bosnyák misszióspüspök térítőútjai a hódoltságban : Matteo Benlich belgrádi püspök levelei Rómába, 1653–1673 / 107–142. o.

110 Forrásközlések esett: Marino Ibrishimovich da Posega Benlichhez hasonlóan a boszniai ferences provinciából származott. 1647-ben őt, immár mellőzve az in partibus infidelium püspöki címeket, közvetlenül a török hódítással elenyészett, de most feltámasztott belgrádi püspökség címére szentelték fel. Marino Ibrishimovich rendkívüli energiával látott hozzá egyházmegyéje kormányzásához, míg elődei csak a hódoltság déli részét, a Szerémséget, a Bácskát, és a Temesközt

8 vizitálták, Ibrishimovich püspök egészen Gyöngyösig elment, hogy felkeresse a híveit, akik elmondták: még a nagyapjuk sem látott élő katolikus püspököt. Ibrishimovich azonban alig több mint két éves püspökség után, 1650 januárjában meghalt.

9 A zárai származású világi pap, Pietro Sabbatini, nemptii plébános, a szerémségi világi plébánosok vezetője, aki vikáriusi címet viselt, maga szeretett volna belgrádi püspök lenni — és még ennél is jobban el szerette volna kerülni azt, hogy ismét bosnyák ferences legyen a hódoltság főpásztora. Sabbatini az elmúlt két évtizedben állandó küzdelemben állt a plébániákon élő bosnyák ferencesekkel, és attól tartott, hogy ha Ibrishimovich után újból egy bosnyák ferences lesz a belgrádi püspök, akkor a bosnyák szerzetesek még több világi papot kergetnek el a legalábbis a bosnyák hegyi falvakhoz képest viszonylagos jómódot jelentő szerémségi és szlavóniai plébániákról. Ahogy ugyanis a török uralom következtében egyre északabbra húzódott a délszlávok és köztük a katolikus délszlávok népessége, úgy „nyomultak" a középkori bosnyák királyság területéről mind inkább észak felé, újabb és újabb plébániákat elfoglalva, az ottani obszerváns ferences szerzetesek — már 1584-ben egy Fra Casparo nevű bosnyák ferences a Bácstól északra fekvő Kollut faluban térítette a lutheránusokat, és igyekezett rávenni híveit a Gergely-naptár használatára.

10 1626-tól azután a Temesközben, majd 1630-ban Erdélyben is bosnyák ferences misszió alakult, azaz a szerzetesek már igencsak eltávolodtak a középkori boszniai királyság határaitól. A szlavóniai és szerémségi plébániákat elfoglaló bosnyák ferences plébánosok pedig nem az — egyébként Ibrishimovich és Benlich esetében éppenséggel bosnyák ferences — belgrádi püspököket, hanem a boszniai provinciálist és a boszniai püspököt vagy püspöki adminisztrátort, valamint anyakolostoruk gvárdiánját tekintették az elöljárójuknak.

11 8 A temesközi misszió történetének összefoglalása: ZÁCH, CHRISTA: Die bosnische Franziskanermission des 17. Jahrhunderts im sttdöstlichen Niederungarn. München, 1979. passim, Benlichről: 30-38., 53-56. 9 Marino Ibrishimovich 1649. évi vizitációs jelentése kiadásának története jól mutatja a Hitterjesztés Szent Kongregációja levéltárából történő forráskiadások problémáit: az olasz, magyar, horvát, német stb. történetírás alig ismeri egymás eredményeit. A rendkívül tömör, de igen nagy forrásértékű jelentés szinte csábítja az iratot újra és újra „felfedező" kutatókat a publikálásra. A jelentést már 1892-ben Zágrábban kiadta a horvát ferences történetíró, Jevasevije Fermendzin, majd — egy, a Vatikáni Levéltárban őrzött példány alapján — Budapesten 1971-ben Vanyó Tihamér, utána Münchenben 1977-ben Klára Zách, majd — ezen kiadásokat nem idézve — 1992-ben Rómában az ott élő dalmát történész, Marko Jacov, az újabb kiadásán pedig (figyelembe véve a korábbiakat) e sorok írója dolgozik. FERMENDZIN, E.: i. m. 467-468. ZÁCH, KRISTA: Die Visitation des Bischofs von Belgrád, Marin Ibrisimovic in Türkisch-Ungarn (1649). Ungarn-Jahrbuch, 8. (1977) 1-31. VANYÓT.: i. m. 327-328. JACOV, M.: i. m. 276-278. 10 Archivio Segreto Vaticano (Roma), Archívum Arcis I-XVIII. 4760. Fol. 42/v. TÓTH, ISTVÁN GYÖRGY: The introduction of the Gregorián calendar and the Turks. (Tfie investigation of the bishop of Scardona in 1628). Kubinyi András Emlékkönyv. Szerk: LASZLOVSZKY JÓZSEF. Bp., 1999. s. a. 11 TÓTH ISTVÁN GYÖRGY: Egy hódoltsági plébános panasza a ferencesek, a jezsuiták és Róma ellen. Miscellanea fontium históriáé Europaeae. Emlékkönyv H. Balázs Éva történészprofesszor 80. születésnapjára. Szerk.: KALMÁR JÁNOS. Bp., 1997. 107-112., UŐ: A mohácsi plébános, a budai pasa és a kálvinista