Levéltári Közlemények, 69. (1998)
Levéltári Közlemények, 69. (1998) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Pásztor Lajos: Adatok a bukovinai és a moldvai magyarság 19. századi történetéhez / 85–97. o.
Pásztor Lajos: Adatok a bukovinai és moldvai magyarság 19. századi történetéhez 97 Megfordult már kegyelmetek igazságos esedezése a magyarországi nemzetgyűlés előtt, és eljutott az általam az ausztriai ministériumhoz, mint azon kormányhoz, mellynek kegyelmetek hatósága alá tartoznak. Bizonyosakká teszem kegyelmeteket, hogy valamint a nagy kegyességű Fejedelem minden népeinek ügyét szivén viseli, épen ugy a Magyar országi nemzetgyűlés, melly Pesten most épen együtt tanácskozik, mély fájdalommal értesült arról, hogy vérszerénti atyafiai nem csak idegen országba szakadtán, a haza édes anyai kebelétől távol kénytelenek tengetni életüket, hanem az örök igazság után éveken át kell fohászkodniok, s hosszú idők során át nem volt, ki meghallgatná epedő kérelmeiket és jogszerű követeléseiket. Bizonyossakká teszem kegyelmeteket arról, hogy ha a magyar kormánytól függene kegyelmetek bajain enyhíteni, és ennek hatalmában állana kegyelmetek sérelmeit orvoslani, s nyomasztó terheiken könnyíteni, akkor az igazságos isten áldását is csak úgy kívánná magára, mint milly készséggel és haladék nélkül teljesítené azt, mivel kormány a kormányzottak irányában a közjólét érdekében a népnek tartozik. De minthogy kegyelmetek idegen országra szakadt kedves véreim 24 , a magyar hazának nem kissebb bánatára, mint saját maguk rövidségére idegen kormánytól, de magukra nézve sajátjuktól, várhatják csak bajaik orvoslását, és ennek áll tisztiben az elnyomott népnek panaszos fohászait figyelemre méltatni, a nyomorúságán segíteni, a magyar kormány mindent megtőn, mit kegyelmetek érdekében az igazság és jogszerűség követelése, egyszersmind a vérszerénti rokonság édes vonzalmai szerint cselekednie lehetett. Felkérte tudni illik a magyar kormány az austriait, hogy kegyelmetek igazságos panaszait figyelemre méltassa, és elősorolt kivánataikat, amennyiben azok törvényszerűek teljesítse, melly felkérésre az austriai Ministerium szórói-szóra ezeket válaszolta: „a Bukovinában Andrásfalván és Hadikfalván lakó magyaroknak sorsuk enyhítésére czélzó több kéréseket magában foglaló folyamodványaik a galicziai kormányszéknek hivatalos intézkedés és határozat végett átküldetett. Külömben a fődologra nézve a folyamodók kérésének már az által, hogy f(olyó) é(v) Julius 1° napjától fogva a robot és egyéb urberi tartozások Bukovinában is eltöröltettek, elég van téve." E választ kapta a magyar Ministerium az austriaitól, mit is előleges megnyugtatására midőn ezennel értésére adok kegyelmeteknek, egy részről azon reményt nyújthatom, hogy az austriai alattvalók az ő felsége által már biztosított alkotmány következtében alapos reménnyel várhatják sorsuk jobbulását, más részről pedig arról teszem előre is bizonyosokká kegyelmeteket, hogy ha netalán törvényszerű közben járásával jövőre is használhat kegyelmeteknek a magyar nemzet, erre mindenkor bízvást számolhatnak, mert a magyar vér szerénti atyafiaitól testvéri szeretetét soha nem fogja megvonni. Isten oltalmába ajánlom kegyelmeteket. Másik kézzel: Külügyminiszteri Statustitkár Aug. 25. Ugyanazzal a kézzel: a. Bukovinába az andrásfalvi b. d(etto) a hadikfalvi községnek aug(usztus) 23. Másik kézzel: Kiadat(ott) Varga urnak august(us) 26. Fogalmazvány, kettéhajtott papíron. MOL H 6. 1848/1849-t minisztériumi levéltár, Király személye körüli minisztérium, Elnöki iratok, 1848:1036. A kézirat eredetileg a következő szöveggel folytatódott: s ha ezek sorsa szomorú, az csak a kormányzóiknak tulajdoniiható majd átalakították: s ha ezek sorsa szomorú, az csupán a kormányzóiktól származik végül, még a fogalmazás során, kitörölték az egészet, a véreim szó a végén javított, ezért nem dönthető el: véreim vagy véreink