Levéltári Közlemények, 69. (1998)

Levéltári Közlemények, 69. (1998) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Dobák András: „Azt hittük, hogy a győzelem urai leszünk, s íme lealáztatás szolgáivá lettünk” : a besorozott honvédek élete a cs. kir. hadseregben, 1849–1851 / 157–193. o.

]78 Közlemények számomra, midőn parantsolat után szeretett barátimmal néhány órákig együtt lehetünk. Gyültanyánk a város egyik kávéháza." „Újonnan érkezett ezredünkhöz beosztott honfításaimmal találkoztam." „Este tábortüzeinket körül állva danoltunk, s daliáink kel113 lemé számos osztrák tiszten kívül a buta tömeget is meg lepte." A betegségeknél is támaszt nyújtanak egymásnak, és ha valamelyiküket elvitte a halál, akkor ők azok, akik a tragikus hírt megírják az otthon maradottaknak. Nem volt mindig ilyen harmonikus a honvédtisztek egymáshoz való kapcsolata, hiszen nemcsak saját maguk gondolták úgy, hogy egy közösséget alkotnak a seregen belül, hanem így gondolkodott a hadsereg többi része is. Ennek az volt a hátránya, hogy bármelyik honvédtiszt tettének erkölcsi következményét közösen viselték: „Társunk lopott, meglehet, hogy tán legvégső szükségből. De az mindegy, a világ nem néz okokat, csak a tettet, s ő most mint gazember van bélyegezve, s nekünk is gyalázatott szerzett." Vadnay írja le pontosabban, miként tartották egymással a kapcsolatot a más századokhoz beosztott honvédek. Egyrészt „egy tizenhárom éves olasz leánykával (...) küldtek a szomszéd községben nyomorgó besorozott társaink olykor czédulákat nekünk, hol jó, hol rossz hírekkel." Másrészt „az azonos ezredhez (59. gyalogezred), de különböző századhoz beosztott bajtársak az 'Albergo'-ban (a „fogadó" olasz neve) találkoztak szinte minden nap az öt órai parancskiadás és a takarodó közötti időben". Az 'Albergo' nem volt más, mint egy „ronda kis kocsma, mely egyforma közel feküdt a négy állomáshoz, honnan a besorozott bajtársak könnyen összejöhettek pár órai találkozásra". E fogadó Vadnayéktól fél órányira feküdt, ahol a leírt estén (október 6-án) tizennégyen gyűltek össze. 3. Elszállásolás, étkezés és ruházat A megadás utáni első éjszakákat az oroszok tábora mellett a szabadban töltötték a honvédek, de volt olyan is, akinek az orosz alezredes átengedte saját szállását, illetve akit már ekkor házaknál szállásoltak el." Az aradi lehetetlen állapotok után („Nyughelyünk a meztelen padlózat vagy kövezet, étekül a falak vagy a sötétség kínálkozott, (...) némelyek a kapu alatt nyúlnak hosszat, mások a lépcsözetre ülve dőlnek a falnak, míg nagyobb részt az emeletének ajtó és ablaktalan szobáiba vetette el magát öszevissza, sokan köpeny nélkül egy szál megviselt attilában. Nem aludt ott talán senki...")

118 az elindított transzportok tagjait hol házaknál szállásolták el, hol transzport (szállítmány) házakban, hol egyéb helyeken. Egyéb hely lehetett a szabad ég, református templom, kórház, iskola, hajó, pályaudvar, kolostor vagy elhagyott kastély is. Transzportházban vagy laktanyában elszállásolva gyakran nagyobb szenvedést kellett elszenvedniük a katonáknak, mint a szabad ég alatt, hiszen egyrészt azok tele voltak különböző állatokkal (férgekkel,

119 egerekkel, svábbogárral,

120 skorpióval, tetvek113 Egy besorozott, 30., 33., Hl. 5. ll4

Uo.48.,ill. KÚTHY, 69. 1,5 Uo. 7. 116 VADNAY K.:i.m. 147-148. Egy hátszegi, 1. Világos után, 2-3. Egy besorozott, 47., Világos után, 7.