Levéltári Közlemények, 69. (1998)

Levéltári Közlemények, 69. (1998) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Pap Gáborné: Úrbéres viszonyok Mária Terézia korában Szatmár megyében / 133–155. o.

Pap Gáborné: Úrbéres viszonyok Mária Terézia korában Szatmár megyében 149 0,17 0,41 0,72 0,37 0,17 0,41 0,72 0,37 0,80 2,36 7,77 3,34 0,38 1,65 6,78 2,64 c) A megyei összegek %-ában Világi magánbirtok 100 100 98,92 99,52 98,65 95,58 84,73 - 93,54 Világi papi birtok -- _____ __ Szerzetesrendi birtok összes egyházi birtok - Kincstári birtok - - 1,08 0,48 Városi birtok - - Közbirtokossági birtok -- _____ __ Ismeretlen kategóriájú birtok - - - - - 100 0,11 Összesen 100 100 100 100 100 100 100 100 100 A világi magánbirtok jobbágyaiból került ki az a vékony paraszti réteg, amelynek 3/4 teleknél nagyobb földje volt — mindössze 297 család —; ezt csak 3 jobbágycsalád egészíti ki a kincstár birtokairól. A nagy többség azonban a világi magánbirtokokon is féltelkesnél kisebb, a jobbágyság 82,8%-a. A legnagyobb számban a városi birtokokon találjuk a leggyengébb telekátlagot, itt 81%-ban nyolcadtelkesek és az egész jobbágyság a féltelkes alatti kategóriákba sorolható. A jobbágyok birtokhelyzetét világítják meg az alábbi adatok is, amelyekben az vizsgálható, hogy mit jelentett a gyakorlatban a jobbágy telekátlaga, tehát hány hold föld volt egy jobbágy kezén a mezővárosokban (14,33), a községekben (15,06), illetve mekkora a megyei átlag (14,94). 18. A jobbágyok birtokhelyzete a különböző birtok- és birtokoskategóriákban 1-100 holdas birtokok jobbágyánál 11,58 hold 101-500 holdas birtokok jobbágyánál 13,32 501-1000 holdas birtokok jobbágyánál 16,94 1001-5000 holdas birtokok jobbágyánál 14,49 5001-10000 holdas birtokok jobbágyánál 10000 holdnál nagyobb birtokok jobbágyánál 16,48 Világi magánbirtokosok jobbágyánál 15,40 egyházi (szerzetesi) birtokosok jobbágyánál 10,09 (világi egyházi birtok a megyében nem volt) kincstári birtokosok jobbágyánál 8,98 városi birtokosok jobbágyánál, 7,20 Aszerint, hogy ki volt a birtokos, nagy eltéréseket találunk. Mint a telekátlagok is mutatták, a legkevesebb földdel a városok birtokain elégítették ki a parasztokat; nem sokkal több jutott a kincstár földjeiből egy jobbágynak, és a leginkább a világi magánföldesurak jobbágya kapott úrbéres földet, több mint kétszeresét a városi birtokon élőkének. A birtok nagysága szinte egyenes arányban volt a föld-ellátottsággal, kivétel az 501-1000 holdas kis-középbirtok, ahol a legmagasabb földátlagot mérték ki egy jobbágynak: valamivel nagyobbat, mint a legnagyobb birtokos Károlyi-uradalmakban és 2 holddal többet, mint a megyei átlag.