Levéltári Közlemények, 69. (1998)

Levéltári Közlemények, 69. (1998) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Pap Gáborné: Úrbéres viszonyok Mária Terézia korában Szatmár megyében / 133–155. o.

Pap Gáborné: Úrbéres viszonyok Mária Terézia korában Szatmár megyében 145 Túlnyomó részben természetesen a jobbágyok használatában volt az úrbéres földterület (95,8 %-ban). Az összes zsellérföld a felmért úrbéres földeknek 4,1%-a volt. Ez 40%-ban belső telekből, 35%-ban rétből és negyedrészben szántóból tevődött össze. 13. Az úrbéres parasztság megoszlása a földesúri birtok nagysága szerint telkes házas hazátlan összesen jobbágy zsellér zsellér a) abszolút számokban 0-100 hold 848 660 92 1600 101-500 hold 1 596 642 147 2 385 501-1000 hold 540 114 44 698 1001-5000 hold 1 874 818 145 2 837 5001-10 000 hold 10 000 hold fölött 3418 1 137 328 4 883 Nagyság szerint nem 9 4 13 kategorizálható birtok Összesen 8 285 3 375 756 12416 b) a birtokkategóriák %-ában 0-100 hold 53 41,25 5,75 100 101-500 hold 66,92 26,92 6,16 100 501-1000 hold 77,37 16,33 6,30 100 1001-5000 hold 66,06 28,83 5,11 100 5001-10 000 hold 100 10 000 hold fölött 70 23,28 6,72 100 Nagyság szerint nem 69,23 30,77 kategorizálható birtok Összesen 66,73 27,18 6,09 100 c) a megyei összegek %-ában 0-100 hold 10,24 19,55 12,17 12,89 101-500 hold 19,26 19,02 19,44 19,21 501-1000 hold 6,52 3,38 5,82 5,62 1001-5000 hold 22,62 24,24 19,18 22,85 5001-10 000 hold 10 000 hold fölött 41,25 33,69 43,39 39,33 Nagyság szerint nem 0,11 0,12 0,10 kategorizálható birtok Összesen 100 100 100 100 Szatmárban a zsellérség számaránya nem a nagybirtokokon, hanem a legkisebb birtokokon volt a legmagasabb. A 100 hold alatti birtokosoknál 47%-ban zsellérségböl (házas és hazátlan zsellérekből) állt az úrbéres népesség, míg a megye legnagyobb birtokosánál, Károlyi Antalnál csak 30%-ban dolgoztak úrbéres zsellérek. A legkisebb arányban az 501-1000 holdas birtokokon találunk zsellérséget (22,63 %). Az adatok arra engednek következtetni, hogy az elaprózódott birtokokon élő, földdel alig rendelkező — és így robotszolgáltatással is kevésbé terhelt — zsellérségböl kerültek ki a megyei ipar és bányászat munkásai, és valószínűleg szintén a zsellérek fedezték a Károlyi-óriásbirtokon a majorsági gazdálkodás munkaerőszükségletét. Ugyanakkor a középbirtokok gazdasága inkább a jobbágyi robotra épült.