Levéltári Közlemények, 69. (1998)

Levéltári Közlemények, 69. (1998) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Sunkó Attila: Az erdélyi fejedelmek udvari hadai a 16. században / 99–131. o.

SUNKO ATTILA AZ ERDÉLYI FEJEDELMEK UDVARI HADAI A 16. SZÁZADBAN MILITARY TROOPS ATTACHED TO THE COURT OF THE PRINCES OF TRANSYLVANIA: This study is part of a wider research concerning the military structure of the Principality of Transylvania on the whole. Its main purpose is to show the structure, functions, and social position of the standing paid army, to the extent the sources allow. The main conclusion of the article is that these troops were multi-functional units performing several roles at the same time, such as body-guarding, fighting, guarding the residence of the prince, elimination of political opponents, and representation of power. The two main parts of the princely military forces were the cavalry of court (equitatus aulae) and the infantry of court (peditatus aulae). The cavalry preserved several elements of the organization of the medieval Hungarian royal court. Its leader, the chief captain of the court (supremus capitaneus aulae) was at the same time the chief commander of the court troops as well, while the infantry was lead by its own captain {capitaneus peditum aulae). Equipped with modern handguns, based on the free military element of the Székely population, the paid elite troops adjusted themselves to the special conditions of Transylvania. This army was strongly realted to the Prince through special exemptions and donations of land, and was an important scene of social development. A történettudomány által csak érintőlegesen feldolgozott, az általa betöltött szerepéhez képest kevés figyelemre méltatott erdélyi fejedelmi udvari hadszervezet történetével a szakirodalom mindmáig adós. Összefoglaló jelleggel Szádeczky Lajos foglalkozott a kérdéssel, művének célkitűzéséből következően főként a székelység szempontjából vizs­gálta a fejedelmi testőrséget. A kérdés kutatásában jelentős előrelépést jelentett Trócsá­nyi Zsolt munkája, amely az erdélyi fejedelemség katonai igazgatását tárgyaló fejezetben közli az udvari fő- és alkapitányok, valamint az udvari gyalogok kapitányai archontológiáját, röviden meghatározva hatáskörüket is. A levéltári és szakirodalmi ada­tok alapján a vezető tisztségviselők archontológiai sora rövid bevezetővel már megjelent, de a szervezet történetének összefoglalása tovább váratott magára. 1 Jelen dolgozat első­sorban a levéltári kutatások eredményeit hasznosítva igyekszik összegezni az erdélyi katonai alakulatokra vonatkozó ismereteket. Az udvari lovasságból és udvari gyalogságból álló udvari had nem egyszerűen az er­délyi fejedelem személyi védelmét látta csak el, hanem állandó seregének funkcióit is. A kutatás lehetőségét és jellegét döntően meghatározza az adott téma forrásbázisa, ezért úgy érezzük, röviden érintenünk kell ezt a problémát. Közismert az erdélyi fejedelemség 16. századi történetére vonatkozó levéltári forrá­sok sanyarú sorsa — ezen belül is a fejedelmi levéltár pusztulása 1658-ban — és ennek következményei. Mivel a hadügyi igazgatás országos szervei közül a kancellária hatás­köre udvari hadak esetében a fizetés, élelmezés, szállásolás ügyein túl azok működésére nem terjedt ki, 2 célszerűnek tűnt a kutatást a többi erdélyi kormányhatóság anyagára is kiterjeszteni. 1 Vö. SZÁDECZKY, 1927, TRÓCSÁNYI, az archontológiai összeállításra: SUNKÓ, amelyhez további adat, hogy az udvari gyalogság hadnagyai között említtetett Somogyi Sebestyén és Nagy Ádám, 1592. szept. 25-én (EOEIII. 414.). 2 TRÓCSÁNYI, 245. Levéltári Közlemények, 69. (1998) 1-2. szám. 99-131.

Next

/
Oldalképek
Tartalom