Levéltári Közlemények, 68. (1997)
Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Dreska Gábor: A pannonhalmi konvent hiteleshelyének működése a Zsigmond-korban : a pannonhalmi konvent hiteleshelyének 1387 és 1437 között készült kiadványai a Pannonhalmi Bencés Főapátsági Levéltárban / 3–61. o.
Dreska Gábor: A pannonhalmi konvent hiteleshelyének működése a Zsigmond-korban 5 oklevelek közül az örök jogérvényre igényt tartó darabok függőpecséttel, privilegiális formában keltek, míg az egyszerűbb ügyekben hátlapra nyomott pecsét alatt, pátens oklevelet adott ki a hiteleshely. A fassiók legegyszerűbb és leggyakoribb formája az ügyvédvalló levél volt, mellyel a bíróságok előtt megjelent ügyvédek megbízatásukat, a bevallást tevő felek pedig az ügylet érvényességéhez feltétlenül szükséges rokoni beleegyezést igazolták. 5 Mivel ezen típusú oklevelek funkciójuknál fogva eleve sem tartottak számot huzamos érvényre, ezért többnyire papírra írták, és felhasználásuk után általában megsemmisítették őket, legnagyobb részük így csak utalásokból ismert. Az első eredetiben is fennmaradt ügyvédvalló oklevelét 1427-ben adta ki a pannonhalmi konvent. 6 Erre az oklevéltípusra egyébként nem vonatkozik az az elv, miszerint a hiteleshely saját ügyeiben nem adhat ki oklevelet: az apát vagy a konvent által folytatott perekben procuratoraik általában a konvent oklevelével igazolták magukat. A bevallások túlnyomó többsége birtokjogi tényeket foglal magába. A megszerzett jószágok védelmére a birtokjogban bekövetkezett minden változást, úgy mint az adományozást, adásvételt, elzálogosítást, cserét, örökösödési szerződést, végrendeletet igyekeztek a hiteleshelyekkel írásba foglaltatni a későbbi támadások kivédésére. Az ebbe a csoportba tartozó kiadványok zömét pátens formában adták ki, de az oklevélben foglaltak fontossága miatt gyakran a nagyobb tekintéllyel bíró, függőpecséttel megerősített privilégium formát választották a felek. 8 Szintén a birtokjog körébe tartoznak, és pátens formában állították ki a jogtalan birtokfoglalások vagy néha a jogtalan királyi birtokadományozás ellen tiltakozó és azokat eltiltó okleveleket, a tartozások, bérleti díjak, jóvátételek megfizetéséről vagy hitbér, jegyajándék, illetve leánynegyed kiadásáról nyugtató leveleket, az általában fogott bírák közbejöttével elsimított vitákról szóló egyezségleveleket, sőt egy esetben még egy birtokjogokat rögzítő oklevél pecsétjének megsérüléséről is vett fel bevallást a konvent. 9 II. Jelentések (relationes) A fassiók felvételével és írásbafoglalásával a hiteleshelyek lényegében a magánúton rendeződő jogeseteknél tanúskodtak. Ezek mellett a 13. század közepétől kezdve már megindult a közhatósági megbízásból végzett hiteleshelyi működés is. 10 Ilyen esetekben a peres felek egy, a konventhez intézett királyi parancslevéllel, illetve egy országos nagybíró megkeresőlevelével — melyek inkább csak formuláikban, mint jogi érvényükben különböztek egymástól — keresték fel a hiteleshelyet. Az országos hatáskörű bíróságok mellett az 1291. évi törvény 5. cikke szerint a megyei hatóságok is csak valamely 5 SZAKÁLYF.: i. m. 14. 6 1427. július 13.: Magyar Országos Levéltár (= MOL), Mohács előtti gyűjtemény (= DL) 43712 (szövegét I. a II. számú függelékben) WERBŐCZY ISTVÁN: Tripartitum. A dicsőséges magyar királyság szokásjogának hármaskönyve. Bp., 1894, Reprint: 1990. II. rész, 13. cím, 8. §. 305 S SZAKALYF.: i.m. 14-15. 9 SZOVAK K.: i. m. 433. I0 ECKHART,F.: i.m. 535-551.
