Levéltári Közlemények, 68. (1997)

Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. - IRODALOM - Dóka Klára: Wildner, Dénes: Ortslexikon der ehemaligen Gebiete des historischen Ungarns. Band 1. Das Namenmaterial der Komitate im 20. Jahrhundert. A történelmi Magyarország egykori területeinek helynévtára. I. k. A vármegyék névanyaga a 20. században. München, 1996. / 275–279. o.

Irodalom 277 nek szerzői nem a változások bemutatását, hanem a 18. század végi állapot rögzítését tűzték ki célul. 1990-ben elsősorban a szomszéd országokba irányuló turizmust segítendő jelent meg a Magyar neve. Határokon túli magyar helységnévtár című összeállítás, mely országonkénti bontásban, jelenlegi és magyar nyelven, ábécérendben közli a települések nevét, az első világháború előtti és az 1990. évi közigazgatási beosztást. Az egész történeti Magyarország vonatkozásában tudományos igénnyel összeállított helységnévtár LELKES GYÖRGY munkájaként 1992-ben a Balassi Kiadónál látott napvilágot Magyar helységnév-azonosító szótár címen. Az 1913. évi helységnévtárból kiindulva közli a történeti Magyarországon található helységeket, foglalkozik a horvát-szlavón vármegyei, járási székhelyekkel, az itteni magyar vagy részben magyar településekkel, sőt bemutatja az 1938-1945 közötti országterületen kiválással és egyesüléssel keletkezett új helyneveket is. Az 1938-1945 közötti országterületen kívül csak azon 1913 után keletkezett településekkel foglalkozik, melyeknek magyar nevük is volt. Az 1913. évi adatok mellett (név, közigazgatási beosztás, lakosság száma, nemzetisége 1910-ben, névváltozások, egyesítési, becsatolási adatok) közli a mai, illetve a történeti forrásokból megállapítható nevet és az országot. Lelkes György munkája segítségével — alapossága ellenére — egy sor probléma nem oldható meg a helynevek azonosítása során. Az 1938-1940-ben vissza nem került országrészeknél a változások (egyesítések, kiválások) nem kísérhetők figyelemmel, hiányoznak az 1920-1938 között adott elnevezések, melyek főként a felvidéki megyékben térnek el a maitól. Probléma van továbbá az 1913-ban nem önálló településként funkcionáló pusztákkal, és a külföldi használók számára pedig gondot jelent a munka magyar nyelve is. Wildner Dénes jelen kötete, melynek anyagát jórészt magánkutatással gyűjtötte öszsze, az utóbbi gondon kétnyelvűséggel segít, éspedig a magyar mellett a Kárpátmedencében általánosan ismert németet választja. A két kötetesre tervezett mű első része közigazgatási beosztásban tárja fel az adatokat, míg a közeljövőben megjelenő kötet ezek mutatója lesz. A szerző csak az elcsatolt területekkel foglalkozik, így a munka fontosabb a szomszédos országok történészeinek, mint a magyaroknak. A kötet adatgazdagságához képest szűkszavú és kissé elnagyolt bevezetőjéhez statisztikai táblázatok tartoznak (az elcsatolt községek, a közigazgatási önállósulások és változások statisztikája). Wildner Dénes az 1918 végén meglévő, majd a trianoni békekötéssel a szomszéd országokhoz került 9053 települést vizsgál, melyekhez a második világháború után három, Mosón megyéből Csehszlovákiának ítélt község csatlakozik. Kiindulást a századfordulón és 1910-ben végrehajtott népszámlálások jelentik. A településeket megyénként, ezen belül ábécérendben sorolja fel. Minden megye, járás, község sorszámot kap, ami mutató alapján a visszakeresést könnyíti meg. A vezérszót zárójelben követik a helyesírásban vagy ejtésben eltérő névváltozatok, majd az 1910-1918 között használatos név leírása. Utóbbi rendszerint a település ősi neve volt, amelyet az 1898:4. törvénycikk értelmében az Országos Községi Törzskönyvbizottság helyenként megváltoztatott. Elsősorban olyan esetekben, ha azonos nevű település több fordult elő az országban. Ezután az 1920-1938 utáni elnevezések következnek, majd „H" betűvel megjelölve az 1938-1945 között használatos magyar név. A befejező részben évrendben közli az 1945-től bekövetkezett változásokat, míg a mai névhez jut el. A leírás utolsó sora a helynév német megfelelője.