Levéltári Közlemények, 68. (1997)

Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. - IRODALOM - Dóka Klára: Wildner, Dénes: Ortslexikon der ehemaligen Gebiete des historischen Ungarns. Band 1. Das Namenmaterial der Komitate im 20. Jahrhundert. A történelmi Magyarország egykori területeinek helynévtára. I. k. A vármegyék névanyaga a 20. században. München, 1996. / 275–279. o.

irodalom 275 elitre, és további, hasonlóan alapos párhuzamba állítható életrajzok elkészítésének szük­ségességét érzékeltetve a kor politikai életének, mozgástereinek, kapcsolat- és viszony­rendszereinek toposzoktól mentesebb vizsgálatát is kitűnően segíti. Dominkovits Péter WILDNER, DÉNES ORTSLEXIKON DER EHEMALIGEN GEBIETE DES HISTORISCHEN UNGARNS Bánd I. Das Namenmaterial der Komitate im 20. Jahrhundert. A történelmi Magyarország egykori területeinek helynévtára I. kötet. A vármegyék névanyaga a 20. században Verlag Ungarisches Institut, München, 1996. 648 p. (Studia Hungarica, 44.) A történeti Magyarországra vonatkozó tudományos munkáknál alapvető követelmény, hogy az előforduló helynevek mai megfelelői feloldásban szerepeljenek. Az azonosítás olykor sok nehézséggel jár, hiszen a helységek neve az elmúlt évszázadokban gyakran változott, egyes településeket összevontak, mások szétváltak, sőt az országhatárok módo­sulásának is voltak következményei a helynévadásban. A környező országok történetéről a gondok a másik oldalról jelentkeznek, amikor a jelenlegi határokon belüli települések korábbi nevére kíváncsiak a kutatók. A régi és új nevek összefüggéseinek megállapítására már az 1920-as évektől készül­tek a környező országokban jegyzékek, melyek elsősorban gyakorlati célokat szolgáltak (közigazgatás, közlekedés, adóigazgatás stb.). Az 1960-as évektől a helytörténetírás fel­lendülésével szomszédaink történeti helységnévtárakat is összeállítottak, melyek a kuta­tók igényeinek kielégítése mellett a minél korábbi szlovák és román elnevezések össze­gyűjtését is szolgálták. Mivel Trianon kérdése és a határokon kívüli magyar helységek ügye tabunak számított, Magyarországon 20 évvel később került sor — nemegyszer ma­gánkezdeményezésként — a kérdés tudományos megközelítésére. A környező országok­hoz került települések magyar neveit legfeljebb utikönyvekben olvashattuk. A történeti helységnévtárak kiadásában lényeges előrelépés 1987-ben történt, addig a magyar kuta­tók azonosításhoz csak a térképeket vagy a szomszédos országokban megjelent munkákat használhatták. Hogy Wildner Dénes kötetét értékelni tudjuk, indokolt a hazai és külföldi előzmé­nyek áttekintése. A sort SUCIU, CORIOLAN: Dictionar istoric al localkátilor din Tran­silvania. I— II. Bucuresti, 1967-1968. (Erdély történeti helységnévtára) című munkájával kezdjük. A szerző a települések neveit a középkortól kereste vissza. Munkájához hasz­nálta a nyomtatásban fellelhető források egész sorát: az oklevélkiadásokat, Lipszky tér­képét, Fényes Elek országleírását, Franz Zimmermann müveit, az 1854. évi erdélyi or­szágos kormánylapot, a székely oklevéltárat, a korábbi román helységnévtárakat. Kiindu­lásnak az 1967. évi román neveket tekintette, és a puszták, lakott helyek egy része is sze­repel az összeállításban. A széles forrásbázis — kellő kritika nélkül — természetesen

Next

/
Oldalképek
Tartalom