Levéltári Közlemények, 68. (1997)
Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. - IRODALOM - Mészáros Kálmán: Pest-Pilis-Solt vármegye a Rákóczi-korban. I–II. Közreadja: Bánkúti Imre. (Előmunkálatok Pest megye monográfiájához, 2) / 266–271. o.
270 Irodalom felkutatni. A jegyzetek alapvető szövegkritikai és tárgyi információkat nyújtanak. A kiadványt az egykori és mai közigazgatási egységet is feltüntető helynévmutató, valamint életrajzi adatokat is közlő személynévmutató teszi jól használhatóvá. Elismerésre méltó a könyv kivitelezése is, amely megfelel korunk elvárásainak és egy tudományos forráskiadvánnyal szemben támasztható követelményeknek. Mindezek alapján várakozással tekintünk Pest megye monográfiájának megjelenése elé, amely — ha a régió valamennyi történelmi időszakának feldolgozása ilyen gondos előmunkálatok alapján történik — modern helytörténetírásunk kimagasló alkotása lesz. * * * Régi mondás, hogy csak az nem hibázik, aki nem dolgozik. Természetes, hogy e munkába is becsúszott egy-két hiba. Az azonosítatlan földrajzi nevek helyhez kötése és az esetleg téves azonosítások korrigálása 9 a helytörténészek feladata lesz, 10 hiszen a mára teljesen elpusztult egykori falvak nevei biztosan tovább élnek egy-egy mai település határneveként, ezekről azonban átfogó, a történelmi Magyarország egészére kiterjedő egységes modem adattár sajnos még nem áll rendelkezésünkre. A személyek azonosításánál is előfordul néhány tévedés." Egy hiányosságot a névmutatóban is felfedeztem. 1 " Talán legfontosabb a keltezési hibák kiküszöbölése, melyekre érdemes részletesebben kitérni. Sőtér Tamás alezredes 1704. május 6-i dátum alatt közölt levele (125-126.) valójában 1707. május 6-án kelt. Még a korabeli levéltári rendezés során került tévesen az irat külzetére 1704-es évszám. Az eredetiben a 7-es szám felső szára erőteljesen felfelé kanyarodik, alsó szára pedig nincs keresztben áthúzva. Könnyen 4-esnek olvasható, ráadásul az évszám fölött lévő sorból az utolsó (imént leírt 7-es) számjegybe belelóg egy y szára. Ezek után már egyértelmű, hogy a levélben a „Nemes Ország Gyűlésire" történő utalás az ónodi országgyűlésre vonatkozik. 13 K A Deák Ferenc ezredes 1705. okt. 17-i levelében szereplő Turtűröl Bánkúti I. a következőt jegyzi meg: „Ilyen nevű helység előttem ismeretlen, egyértelműen csak Mezőtúrról lehet szó." (288. 3. jz.) Turtű helyesen: Túrtő ma valóban Mezőtúrhoz tartozó külterületi rész Pusztabánréve vasútmegállóhelytől kb. 3 km-re. Seres István barátom szíves közlése. '' Szentpéteri Imre brigadéros 1709. júl. 17-i levelében a „Szent György és János Hida táján" hagyott négy Sötér-ezredbeli kompániáról ír. (719.) Bizonyára nem — miként a Szerző véli — Jászfelsőszentgyörgyröl, hanem inkább a Jánoshidával szomszédos Jászalsószentgyörgyről van szó. 10 Az iménti két példával kapcsolatban el kell mondani, hogy Seres István a Mezőtúrral határos Békésszentandráson lakik, jómagam pedig a Jászalsószentgyörggyel szomszédos Jászladányon töltöttem gyermekkoromat. Tehát valóban a helytörténész szemére van szükség az ilyen apróságok észrevételéhez. 11 Károlyi Sándor 1705. okt. 5-i levelének utóiratában a bizonytalan olvasatú és a Szerző által azonosítani nem tudott név (280. 5. jz.) Kaszás Pált rejti. Itt is — mint egy korábbi (277.) és egy későbbi (281.) levelében — Károlyi az elhunyt Kaszás ezredét javasolja Gencsy Zsigmondnak adatni. A Bercsényi 1706. nov. 22-i redukciós tervezetében szereplő (359.) „Rosy" György nem más, mint az egyik Bercsényi-ezred vezénylő ezredese, Rétey György. Az ugyanott keresztnév nélkül említett Pethö nem a dunántúli Pethö György alezredes (uo. 5. jz.), hanem Pethő Ferenc, az egyik egri kompánia kapitánya. (L. 428. és 430.) Somogyi Péter 1710. febr. 13-i levelében említ egy bizonyos Boné Andrást. (753.) Boné András kuruc ezredes 1707-ben meghalt, itt bizonyára a Bajtay István levelében (764.) is szereplő Bene Andrást kell érteni. Ezt látszik igazolni, hogy mindkét esetben Eger városában említik a kuruc nemesurat. !2 Mocsonoki János föstrázsamestert, aki egy 1706. évi elismervény aláírójaként szerepel (305), hiába keressük a személynévmutatóban. 13 Bánkúti I. jegyzete szerint: „A felkelők 1704-ben nem tartottak országgyűlést." (126. 2. jz.)
