Levéltári Közlemények, 68. (1997)
Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. - IRODALOM - Mészáros Kálmán: Pest-Pilis-Solt vármegye a Rákóczi-korban. I–II. Közreadja: Bánkúti Imre. (Előmunkálatok Pest megye monográfiájához, 2) / 266–271. o.
266 Irodalom lőinek fő kötelessége a kincstár érdekeit érintő iratok begyűjtése, rendezése és segédletekkel való ellátása volt; az első években bekerült iratanyagot túlnyomórészt két nagy csoportba, az NRA-ba (Neo-Regestrata Acta — E 148) és az U et C-be {Urbaria et Conscriptiones — E 156), osztották be. Ezek a mai kutatók jól ismert és kedvelt iratsorozatai. De e magától értetődő levéltárosi munkák mellett 1783-ban jelenik meg először a levéltár feladatai között „az ország történetének illusztrálása". A történeti kutatás kezdetei a 18. század óta vezettek el a Kamara archívumába. A jezsuita történetírók és a segédtudományok 18. századi művelői különleges engedélyekkel már igénybe vették kutatásaikhoz a kamarai iratok egy részét, ugyanígy a reformkor néhány kutatója és paleográfusa is. „Az 50-es években már a későbbi hivatásos történész-szakemberek, (Wenczel Gusztáv, Rómer Flóris, Hajnik Imre, Thaly Kálmán, Szilágyi Sándor, Pauler Gyula, Knauz Nándor, Deák Farkas, Nagy Imre, Thallóczy Lajos, Károlyi Árpád, Ballagi Aladár, Csánki Dezső stb); mellettük egy-egy családtörténetkutató is (Eszterházy János). A múlt század elejétől intézmények is jelentkeznek az adatkérők sorában: az Egyetemi Nyomda Corpus Juris-kiadásához kér méltóságlistákat, Bécsből a Monumenta Habsburgica-hoz gyűjtenek anyagot, Pestről a magyar egyetem múltját kutatják" — olvashatjuk a kötetben. (351.) Láthatjuk, hogy nemcsak a Mohács utáni magyar történelem számos legalapvetőbb forrását találjuk meg — e kötet segítségével immár az eddigieknél sokkal könynyebben — a Kamara levéltárában, hanem még történetírásunk kezdő lépéseit és az első nagy történetírói nemzedék kutatói tevékenységének a nyomait is felleljük e levéltárban. De ez megint csak szubjektív visszatekintéshez vezet el bennünket. A kötethez helység- és személynévmutató is készült. A gondosan elkészített munkát hosszú ideig alapvető segédletként fogják használni levéltárosok és kutatók egyaránt. Zimányi Vera PEST-PILIS-SOLT VÁRMEGYE A RÁKÓCZI-KORBAN I— II. kötet. Közreadja: BÁNKÚTI IMRE. Pest Megye Monográfia Alapítvány, Budapest, 1996. 982 p. (Előmunkálatok Pest megye monográfiájához, 2.) A Rákóczi-szabadságharc helytörténetére vonatkozóan az utóbbi időben több forráskiadvány jelent meg Bánkúti Imre tollából. A Borsod és Máramaros vármegyét, továbbá a Kecskemét várost és körzetét bemutató kötetek 1 után most a Pest-Pilis-Solt vármegyére vonatkozó kuruc kori forrásokat veheti kézbe az érdeklődő. A kétkötetes kiadvány — amint a sorozatcím is mutatja — Pest megye készülő monográfiájának előmunkálatai kapcsán látott napvilágot. A Szerző azonban messze túllép a mai közigazgatási határok szabta kereteken, sőt még a történeti Pest-Pilis-Solt vármegyénél is tágabb földrajzi egységben gondolkodik. A kiadvány ennek megfelelően egy nagytáj, a Duna-Tisza köze kuruc kori történetét eleveníti meg. Ezt a régiót északon az 1 A Rákóczi-szabadságharc történetének dokumentumai 1703-1704. Gyűjt., összeáll., bev.: BÁNKÚT] IMRE. Miskolc, 1989.; UÖ: /rátok Máramaros vármegye történetéhez (1703-1711). Bp., 1992. (Új Történelmi Tár, 3.); Kecskemét város és körzete. Iratok a Rákóczi szabadságharcból. Az anyagot gyűjt., jegyz. a mutató: UÖ. I-1I. köt. Kecskemét, 1992-1994.
