Levéltári Közlemények, 68. (1997)
Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Pálmány Béla: A magyar törvényhozás levéltárának rövid története és mai tagolódása / 223–244. o.
228 Közlemények és alirattárnokká. Debrecenbe is követte a törvényhozást, 1849. január 26-án a t. Ház 40 Ft fizetési pótlékot szavazott meg neki." 1849 júniusában Vasváry Károly kinevezésére amiatt kerülhetett sor, minthogy Laskay elhagyott állására Bojthort előléptették. 1861. május 20-án Ghyczy Kálmán (Komárom, 1808-Budapest, 1888) képviselőházi elnök ismét megbízta az irattárnoksággal, „mely állás akkoron egyenlő volt a későbbi irodaigazgatósággal". A négy évvel később tartott választások után ismét összehívott képviselőház első embere, br. Sennyey Pál (Buda, 1824-1888) tárnokmester 1865. december 2-án irodaigazgatóvá nevezte ki Bojthort, majd ebben az állásában a tisztviselői kar állandósítása alkalmával, 1869. május 28-án Somssich Pál elnök is megerősítette, és véglegesen kinevezte. Megromlott egészségét maga Korányi Frigyes orvos egyetemi tanár igazolta, erre hivatkozva 1875 áprilisában kérte nyugdíjazását. Az ügyben a t. Ház a gazdasági bizottság véleményét kérte. A testület méltányos döntést hozott. Bojthor munkaviszonyát sokszor tanúsított érdemeire, a Képviselőház iránti ragaszkodására, hü, odaadó és pontos szolgálatára tekintettel 1848 óta folyamatosnak fogta fel — bár ismeretes, hogy 1849 és 1865 között csak 1861-ben néhány hónapig ülésezett a törvényhozás — így 27 évet számított be „hivataloskodásának tartamaként" és augusztus 1 -jétől nyugdíjként megszavazta teljes, 1800 forintos fizetését. 12 A Bach-korszak évtizedes abszolutizmusa végén 1861-ben újra összehívott Országgyűlés költségvetése rendelkezett arról, hogy a Ház elnökét egy, a képviselők közül választott háznagy mellett egy irattárnok (éves fizetése 1500 osztrák értékű forint), továbbá 4 írnok, a házigazgató tiszt, végül 1 pénztárnok, 5 teremör és 6 szolga segítse. 1 Bojthor mellett a másik, név szerint ismert levéltári tisztviselő Dobozy Mihály (Vajda, 180l-Pest, 1868) — 1843/4-ben Bihar megye követe, 1848/9-ben a bihari margitai kerület képviselője — volt, aki 1868. október 15-én bekövetkezett halála előtt több évig ellátta az irattárnoki feladatokat. A törvényhozás szervezetének a polgári parlamentek működési követelményeinek megfelelő kialakítása hosszú évtizedeken át tartott. Mindenekelőtt nagy gondot jelentett a két Ház üléstermeinek és hivatalainak megfelelő elhelyezése. Éveken át aNemzeti Múzeum nagyterme adott otthont a Főrendiház üléseinek, a Képviselőház pedig — más épület híján, ideiglenesen — 1848-ban és 1861-ben & Nemzeti Színházban, majd az új Vigadóban ülésezett, mígnem 1865 őszén, lázas sietséggel felépítették az Ybl Miklós által tervezett, ideiglenes Képviselőházat a mai Olasz Kultúrintézet Bródy Sándor utcai épületét. 11 JÓNÁS KÁROLY-VEREDY KATALIN: AZ Országgyűlési Könyvtár története, 1870-1995. Bp., 1995. 17. Az 1848/9. évi népképviseleti Országgyűlés. Szerk.: BEÉR JÁNOS. Bp., 1954. 358. 12 Az 1872. évi september hó 1-jére hirdetett Országgyűlés Képviselőházának naplója. XVI. köt. Szerk.: NAGY IVÁN. Buda, 1875. 375.. 383., 389. ülések és Az 1872. évi september hó 1-jére hirdetett Országgyűlés Képviselőházának irományai. XXV. köt. Buda, 1875. 1058. iromány. ' Az 1861. évi Országgyűlés Képviselő házának jegyzőkönyve és irományai. 6. sz. iromány: a Képviselőház költségei tárgyában kiküldött választmány előterjesztése.
