Levéltári Közlemények, 68. (1997)
Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. - TANULMÁNYOK - Pálffy Géza: Várfeladók feletti ítélkezés a 16–17. századi Magyarországon : a magyar rendek hadügyi jogkörének kérdéséhez / 199–221. o.
Púlffy Géza: Várfeladók feletti ítélkezés a 16-17. századi Magyarországon 21 5 adta át Báthory András szatmári ispánnak, a helyére kinevezett bánnak, sőt ezt nyíltan megtagadta. Majd amikor 1521-ben Szulejmán szultán ostrom alá vette az általa élelemmel és hadianyaggal egyaránt ellátatlanul hagyott várat, annak védelmében nemhogy részt nem vett, hanem a szerfelett negatív jelzőkkel {„sceleratissimus omnibusque vita et moribus despectus") illetett Móré Mihályt tette meg helyettesének, aki azután elárulván urát és a várat is, a törökhöz szökött. Ezt követően az esztendő őszén tartott diéta — a Tripartitumban foglaltaknak megfelelően—, mivel Héderváry nem jelent meg, hogy magát tisztázza, törvényes eljárás nélkül elmarasztalta. Újbóli kérelmére azonban— noha ez a kialakult gyakorlat szerint jogszerűtlen volt— Lajos király különös kegyelemből az 1523. április 24-ére egybehívott diéta kezdetén az ország törvényeiben előírt jogszokásnak megfelelően 40 napra szóló menlevelet adott neki, hogy a védekezésre felkészülhessen. Héderváry azonban — a Sulyok testvérekkel és Török Bálinttal ellentétben — a megadott terminuson vonakodott megjelenni, ezért az országgyűlés mint bírói fórum őt makacsságáért és Nándorfehérvár feladásáért június 15-én hűtlennek nyilvánította és „ iure mediante " fej- és jószágvesztésre ítélte. 90 A rendek ugyan határozatukat ezúttal is külön dekrétummal erősítették meg (1523:59. te), Héderváry azonban 1525-ben— immár a hűtlenség alól — újabb védekezési lehetőséget (1525:29. te.), 91 majd társaihoz hasonlóan végül kegyelmet kapott. 92 A mohácsi csata esztendejében tartott újabb országgyűlés ezért ismételten sürgette (1526:15. te.), hogy ezután a végvárak feladóit a törvénycikkekben előírtak szerint, a királyi kegyelmet félretéve, valóban büntessék még, hiszen a korábbi árulók büntetlenek maradtak, és ez sok kapitánynak mentségül szolgált újabb várak elvesztéséhez. 93 A mohácsi csatát, majd Buda 1541. évi elestét követően a magyarországi hadügy és politikai élet irányítása, illetve szervezete alapvetően megváltozott. Az ország trónján Ausztria főhercegei, majd egyúttal a birodalom császárai ültek, akik székhelyüket a középkori királyság határain kívül, Bécsben tartották. Ugyanekkor az oszmánok elleni határvédelem szervezésében ez időben még meghatározó szerepet játszó magyar főurak és rendek új politikai-igazgatási központja, az országgyűlések és koronázások törökkori székhelye, Pozsony lett. Az 1530-as években tehát megkezdődött az a folyamat, melynek eredményeként néhány évtized alatt Magyarország politikai, had- és pénzügyi életének irányítása végérvényesen két egymással gyakran összeütköző központra szakadt: az udvar érdekeit érvényesítő bécsire és a rendek avagy az „ország" kiváltságait védelmező pozsonyira. A bipoláris államhatalmi és -igazgatási struktúra 1560-1570-es években történt megszilárdulásáig azonban az alakulóban levő rendszer még meglehetősen ins1 Június 12-én az országgyűlés még bizonyosan együtt volt. hiszen ekkor állította ki megbízólevelét a nürnbergi birodalmi gyűlésre küldött követe. Dóczy Ferenc számára. Dl. 24 876. 91 RADVÁNSZKY BÉLA-ZÁVODSZKY LEVENTE: A Héderváry-család oklevéltára. 1. köt. Bp., 1909. 595-596.: No. 412. Itt utalás történik az 1523. június 15-én kiadott, idézett ..litterae proscriptionis"'-ra is. 92 ISTHVANFI, N.: i. m. 100., ZAY F.: i. m. 81-82. ésSzerémi György i. m. 136. Török Bálint Mária királyné és Szapolyai János erdélyi vajda közbenjárására már 1523. november 16. előtt kegyelmet kapott.,iuxta dehberationem magistrorum prothonotariorum assessorumqite sedis nostre iudiciarie ac dominorum consiliariorum nostrorum superinde nuperprimum Bude deinde in WessegradJactam". BESSENYEI.).: i. m. VIII. es 6.: No. 4-5. és Kiss L.: i. m. 607. '* Az idézett cikkelyek az említés sorrendjében: CJIÍ. 826-827., 834-835. és 844-845.
