Levéltári Közlemények, 68. (1997)
Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. - TANULMÁNYOK - Pálffy Géza: Várfeladók feletti ítélkezés a 16–17. századi Magyarországon : a magyar rendek hadügyi jogkörének kérdéséhez / 199–221. o.
Pálffy Géza: Várfeladók feletti ítélkezés a 16-17. századi Magyarországon 209 személyi kapcsolatai álltak. Ezek közül elegendő pusztán arra utalnunk, hogy a Pethök a szlavóniai nemesség élvonalába tartoztak, a fiatal Gergely például 1596-1598-ban a rendek által felfogadott csapatok kapitánya (capitaneus gentium regni Slavoniae), 1599-ben pedig vicebán volt. 53 Utóbb babócsai főkapitányként pedig rendszeres levelezésben állt az öt elítélő bíróság későbbi elnökével, Istvánffy Miklóssal, aki közeli birtokainak védelmezése miatt volt lekötelezettje. 54 Sőt amikor még Bécsben 1601 januárjában Pethő és társai azzal a kéréssel fordultak a Haditanácshoz, hogy engedélyezzék a városon belül szabad mozgásukat, Istvánffy azonnal kész volt kezességet vállalni értük. 55 Paradeiser és a babócsai német főtisztek 1601. október közepén történt kivégzése — a Bécsben raboskodó német közkatonákhoz hasonlóan — jelentősen növelte Pethő és társai esélyét az életben maradásra. Noha Rudolf császár szeptemberben még makacsul kitartott az ítéletek végrehajtása mellett, 56 utóbb— mindenekelőtt Mátyás főherceg tanácsára — elállt a szigorú megtorlástól. Ebben nem kis szerepet játszott az Udvari Haditanács közbenjárása, mely szintén fontosnak tartotta, hogy a magyarok ellen a körülmények alapos mérlegelése nélkül született határozatot felülvizsgálják. 57 Emellett maguk az elítéltek, illetve a rendek is felismerték a kedvező alkalmat és a bécsi kivégzéseket követően az esztendő végéig tucatnyi kérelemmel próbálták engedékenységre bírni Rudolf császárt. 58 A közbenjárók végül elérték céljukat, az uralkodó ugyanis 1601 legvégén beleegyezett az ítélet felülvizsgálatába {nova iuris revisió) és Pethőék számára új terminus kijelölésébe, ahol felkészülésüket követően lehetőséget kaptak a rendek előtt maguk tisztázására. Perújításra {nóvum iudicium) azonban nem volt mód, hiszen ehhez a Haditanács nem adta hozzájárulását, továbbá a bíráskodási gyakorlat rendje sem engedélyezte. Az ítéletet a rendek bírái végül csak 1602 második felében vizsgálták felül. Bizonyára nem véletlenül jártak el oly lassan, amilyen gyorsan 1601 tavaszán meghozták döntéköt. 1598-1601 Bp.. 1885. 481 és 545-546.: No. XIV. (MHH ül/a. Magyar országgyűlési emlékek. IX.) Pethöt helytelenül a korabeli forrás is Györgyként említi Ugyanekkor természetesen Pethő és társai is kegyelemért esedeztek Rudolf királynál, amit Wolf von Eizing. Siegmund von Herberstein és Johann Baptista Pezzen is támogattak közbenjárásukkal. ÖStA KA HKR Aktén Reg. 1604. Márz No. 126. és ÖSíA KA HKR Prot. Exp. Bd. 206. íbl. 497^98 és fol. 548. (máj. 7. és j úti. 30.) M MORVÁI I: i. m. 23-25. és MOL P 235 Pethö cs. It. Mise. No. 709. 4 NSB R 4889-4890. Szoros kapcsolatukra utal. hogy Istvánffy 1599 májusában leánya esküvőjére is meghívta. 55 ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd 206. fol. 426. •]" ÖStA KA HKR Aktén Exp. 1601. Sept No. 95. ,7 Uo. Reg. 1601. Okt. No. 72. Ez a megállapítás valóban nem volt alaptalan, hiszen míg a diéta törvényszéke mindenféle komolyabb bizonyítás nélkül három nap alatt hozta meg ítéletét, addig a bécsi delegált haditörvényszék ugyanezt két hónap alatt, hosszas tanúkihallgatások cs tárgyalások után tette meg. 58 1601. okt. 23., Pethö a Haditanácshoz. ÖStA KA HKR Aktén Reg. 1601. Sept. No. 26. fol. 42-43., okt. 25. A Haditanács Mátyás főherceghez. Uo. fol. 41. és Uo. Reg. 1601. Okt. No. 98., nov. 3. Mátyás a Magyar Kamarához Uo. Reg. 1601. Nov. No. 9., nov. 3. A Magyar Kamara Mátyáshoz. Uo. Reg. 1601. Sept. No. 26. fol. 37-38.. nov. 19. A Magyar Kamara Mátyáshoz. Uo. fol. 52-53.. nov 21. előtt Végh. Balogh és Pethö Rudolf királyhoz. Uo. fol. 78-79., fol. 80-81. és fol 82-83.. nov. 21. Rudolf Mátyáshoz. Uo. fol. 77.. dec. 12. Rudolf Hetyei Bálinthoz. MOL P 235 Pethő cs. It. Mise. No. 717. és dátum nélkül. Végh. Balogh és Pethö kérelmei. ÖStA KA HKR Aktén Reg. 1601. Sept. No. 26. és Exp. 1601. Marz No. 187. fol. passim. Vö. még Philippe-Emmanuel duc de Mcrcocur közbenjárása (szept): ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 206. fol. 611. 59 ÖStA KA HKR Aktén Exp. 1601. Márz No. 187. fol. 39-40. (1602. márc. 13.)