Levéltári Közlemények, 68. (1997)
Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. - TANULMÁNYOK - H. Németh István: Kassai polgárok és katonák a 16. században : a hadsereg beköltözésével járó társadalmi és közigazgatási jelenségek a felsőmagyarországi városok életében a Mohácsot követő évtizedek során / 143–197. o.
H. Németh István: Kassai polgárok és katonák a 16. században 157 Jacob Kötler Mészáros utcai, rossz állapotban lévő házát kívánta megvenni. A tanács ebben az esetben Schmidtet támogatta és a szenátorok úgy határoztak, hogy Kötler Bécsben élő rokonával szemben a királyi hadiszertár vezetőjének ajánlatát támogatják. 89 156l-re felépült a királyi hadszertár, majd a városi ágyúöntöde újjáépítését követően 1569-ben egy új királyi öntőházzal gyarapodott a katonai jellegű létesítmények száma. Két év múlva a Szepesi Kamara az ágyúöntőház bővítése miatt újabb épületet vásárolt a várostól, majd a század végéig további raktárak és lőpormalmok épültek, így a város további épületek felett vesztette el fennhatóságát. 90 A hadszertárhoz tartozó műhelyek felépítése mellett a főkapitányok elsődleges feladata volt az egyre nagyobb létszámú helyőrség folyamatos ellátásához nélkülözhetetlen raktárak és a főként a kamara által bérelt környékbéli tizedekből összegyűjtött élelmiszerek feldolgozóiparának megteremtése. I. Ferdinánd már 1553-ban meghagyta a Magyar Kamarának, hogy Kassa élelmezéséről mihamarabb gondoskodjanak és hogy a városban minél hamarabb létesítsenek élelmezöházat. 91 Az égető raktározási problémákat Tharnóczy András főkapitány ideiglenesen Bessenyei István házának megvásárlásával kívánta enyhíteni, 92 de ez a kényszermegoldás nem elégítette ki a főkapitányok igényeit. Az 1556. évi tűzvészt követően a megüresedett domonkos kolostort szemelték ki a királyi élelmezőház céljára. A kolostor annál inkább alkalmasnak tűnt erre a célra, mivel egy Kassa határában fekvő malom is tartozott hozzá. 93 Ám a város természetesen nem akart lemondani a szerzetesrendtől frissen megszerzett bérleti jogáról és a kamara parancslevelét semmibe véve nem adta át a rend birtokait a hadsereg számára. 94 A kassai szenátus előtt 1566-ban merült fel először, hogy — miután a dómban a magyar pap nem volt hajlandó misét tartani — a református hitelveket valló lelkész számára a Máriának szentelt domonkos templomot alakítják át, ahol egyben a magyar hitgyülekezet számára akartak iskolát berendezni. A főkapitányi tisztet akkor betöltő Schwendi azonban a tanács által javasolt megoldásba nem egyezett bele. mivel a templomot raktárként kívánta használni. A katonaság ellátására fordítandó élelmiszerek tárolására a várossal folytatott huzavona idején a tűzvészben szintén megrongálódott kassai pénzverőházat használták. 96 A domonkos templom kérdése végül 1578-ban dőlt el, amikor Schwendi utóda, Hans Rueber királyi engedéllyel élelmezési házzá építtette át. 97 Mellette 1582-ben már egy sütöde, sörfőzde, malom, bor- és sörpincék, valamint hombárok segítették a sereg ellátáAMK H Knihy mestskej administratívy (= 1II/2.) pur. 5. fol. 348. 90 PALFFY G.: A főkapitányi hadiipari műhely k lépiilése. 192- ] 93. 91 MOLE 15 (Litt. exp.) 1553. jún. 13. 92 MOL E 41 (Lit. ad cam.) 1555. No. 107. 93 Zolthán Imre kassai élelmezési mester jelentése szerint a malom évente 200 szekér gabona megőrlésére volt képes, és így a városnak korábban jelentős hasznot hajtott. HKA HFU RN 6. 1557. márc. fol. 41. 94 Uo. RN 5. 1557. ápr. fol. 1-3., AMK Schw. No. 1903., 1910. 1566-ban Pesthy Ferenc arról panaszkodott a Magyar Kamarának, hogy a város megtagadta a domonkos rend birtokainak átadását annak ellenére, hogy a kamaraigazgatóság a bérleti összeget már évekkel ezelőtt kifizette a városnak. MOL E 41 (Litt. ad cam.) 1566 No. 50. A bérleti összeg 1557. évi kifizetéséről 1. AMK Schw. No. 1903. AMK H III/2. pur. 5. fol. 387. Kassa az 1570-es években ugyanezt javasolta a Szepesi Kamarának. MOL MKL Representationes, informationes et instantiae (= E 254 [Repr., inf. et inst.]) 3/a. 1. köt. p. 40^2. 96 MOL E 554 (Vár. és kam. ir.) Fol. Lat. 830 fol. 42-44, 97 TUTKO J.: Szabad királyi Kassa, 111.
