Levéltári Közlemények, 68. (1997)
Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. - TANULMÁNYOK - H. Németh István: Kassai polgárok és katonák a 16. században : a hadsereg beköltözésével járó társadalmi és közigazgatási jelenségek a felsőmagyarországi városok életében a Mohácsot követő évtizedek során / 143–197. o.
H. Németh István: Kassai polgárok és katonák a 16. században 155 pedig Balassa János személyében külön főkapitányt neveztek ki, így Dersffy ekkoriban lényegében a később kialakult felső-magyarországi főkapitány teendőit látta el. 75 1557ben történt leváltását követően, amit katonáinak rablásai miatt rendelt el az uralkodó, a város védelmét rövid ideig Pethö János (egyben soproni kapitány is) irányította. Öt azonban már csak a kassai kapitányi tiszttel bízták meg, 76 ami addig a kassai vicekapitány feladata volt. 77 Pethő távozása után 1558-ban ideiglenesen Melchior Robles látta el a város védelmét, mígnem Thelekessy Imre 1559 májusi kinevezésével került a felsőmagyarországi mezei és végvári haderő irányítása egy kézbe. 78 Az uralkodó kapitányai már a mohácsi csatát követő években is rászorultak arra, hogy a városszövetség gyűlésein megjelenjenek és tagjaival tárgyaljanak a hadsereg ellátása és a városok katonaállításának ügyében. Serédy Gáspár a felső részek főkapitánya és a városok követei 1536-ban például az általuk kiállított katonák számáról, illetve a Serédy alatt szolgáló kontingens élelmiszerellátásáról döntöttek. 79 Kassa visszavétele után a szövetség és a kapitány minden évben közösen állapodtak meg arról, hogy ki-ki mennyi katonát, szállítóeszközt és élelmiszert köteles az uralkodó részére biztosítani. A városok hadi kötelezettségei ügyében tartott gyűlésein az éves adó nagyságának tárgyalása mellett ez volt a leggyakrabban vitatott kérdés. A kamara, illetve a kapitányok is gyakran javasolták a felső-magyarországi városok érdekvédelmi szervezetének, hogy gyűléseket hívjanak össze, ahol azok megbízottaival a hadi ügyeket meg tudják tárgyalni. A kapitányoknak tehát, a vármegyék mellett, a városszövetséggel mindenképpen számolniuk kellett. A szövetség egy-egy esetben (inkább taktikai, mint valós megfontolásokat követve) megpróbálta visszautasítani a kapitányok kéréseit, 82 és noha ezt legtöbbször nem tudta elérni, mégis bizonyos határok között tartotta az uralkodó, illetve a kapitányok követeléseit. Tárgyalásaik legfontosabb eredménye tehát az volt, hogy a városok a hadjáratok idején a főkapitányok állandó kéréseit bizonyos korlátok között tartva meg tudtak állapodni az általuk teljesítendő haditerhek előre megszabott mennyiségében. A szövetség jelentőségét mutatja az is, hogy öt olyan szabad királyi város alkotta, amelyek (főként a 16. század második felében) a végvárrendszer ellátásának kiépítetlensége következtében akadozó hadseregellátásban kulcspozíciót szereztek. 83 A városszövetség és a főkapitány közötti alkudozások is meghatározták tehát azt a politikai keretet, amely a főkapitányoknak a felső-magyarországi szabad királyi városok, de mindenekelőtt a hadiigazgatási székhelyül szolgáló Kassa ügyeibe való beleszólását befolyásolta. AMK Schw. No. 1780. Kassát az uralkodó ugyanezen a napon értesítette a kinevezésről. Uo. No. 1771. és ÖStA KA AFA 1557/6/ad 8., PÁLFFY G.:A török elleni védelmi rendszer, 186. 6 AMK Schw. No. 1833. 7 Dersffy kinevezésekor Kun Balázs töltötte be ezt a tisztet. Uo. No. 1780. '8 PALFFY G.: A török elleni védelmi rendszer, 191., 198. Vö még AMP No. 4008. Miksa főherceg 1559. június 28-án a felső-magyarországi városoknak kiadott parancslevelében értesítette a városszövetséget, hogy Thelekessy Imrét, akit korábban is a felső részek védelmével bíztak meg, nevezte ki felső-magyarországi főkapitánynak. 9 MOL MKL Litterae ad cameram exaratae (- E 41 [Litt. ad cam.]) 1536. No. 121. A nagyszámú adatból csak illusztrációként: AMK H !. 1621\24., AML XIII. oszt. No. 92. 11 AMK Schw. No. 2141. ;2 Uo.No. 2118. J NÉMETH I.: Végvárak, városok, hadseregszállítók.
