Levéltári Közlemények, 68. (1997)

Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. - TANULMÁNYOK - H. Németh István: Kassai polgárok és katonák a 16. században : a hadsereg beköltözésével járó társadalmi és közigazgatási jelenségek a felsőmagyarországi városok életében a Mohácsot követő évtizedek során / 143–197. o.

H. Németh István: Kassai polgárok és katonák aló. században 153 tona lakott a városban és kik voltak azok, akik a környező falvakban jutottak szálláshoz, de a főkapitányi haderő nagyobb része bizonyosan a városban volt bekvártélyozva. Az 1556. évi tűzvészt követően a Kassán tartózkodó magyar katonákat kivallatták, hogy raboltak-e a tűzvész alatt, és ha igen a rablott holmit elkobozták tőlük. Ezen vizsgálat elemzése során Granasztói György arra a megállapításra jutott, hogy a városban 344 katona lakott, akiknek többségét a Ring negyedik negyedére eső részében szállásoltak el.

6 A jegyzőkönyvből hiányoznak azonban a német katonák, akik közül egyéb adatok szerint többen a kassai polgároknál laktak. A katonaság nagy száma tehát Kassa lakosainak és háztartásainak mennyiségéhez képest azt jelentette, hogy a város majd minden házába legalább egy, de a módosabb polgárok több helyiséggel rendelkező házaiban talán több katona is lakhatott a házak hátsó traktusaiban elhelyezkedő kamrákban.

65 A kassai katonaság elszállásolásának megoldatlansága miatt a polgárok kénytelen voltak a főkapitány mellé rendelt lovas alakulatok lovait is saját istállóikban tartani. Feledy Eusták kassai kapitány 1554-ben arról panaszkodott a királyi biztosoknak, hogy a város polgárai eddig is közel 40 istállót romboltak le, ezért a katonák kénytelenek voltak lovaikat a polgárházak bejáratainál és a házak boltjaiban tartani, ami miatt tovább növekedett a házak zsúfoltsága.

66 A város ugyan próbálkozott az áldatlan állapotok megoldásával, de kutatásaim során eddig még nem került elő adat, hogy a Rojas által javasolt és a Salzburgban a harmincéves háború idején elkészült kaszárnya építésének még csak az ötlete is felmerült volna.

67 Kassa 1705. évi statútumában ugyanis még mindig arról rendelkezett, hogy „ hajdani régi mód szerént az emiitett presidiariusok számára mind házvégében afféle lakó házok, avagy drabant házacskák építtetnének, a hova szállitván az említett presidiariusokat, a szegény gazdák is és concivis mesterek is magok lakó házainál békességben és alkalmatlanság nélkül lehetnének. "

68 A kassai citadella felépítésével (amely az előbbi rendeletet megelőzően készült el) sem elsősorban a városban elszállásolt katonák számát csökkentették, hanem valószínűleg a városhoz rendelt királyi helyőrséget akarták egy helyen összegyűjteni, hogy egy esetleges támadás során az ellenséggel szemben nagyobb hatékonysággal vethessék be őket. No. 1792., GRANASZTÓI GY.: A városi fejlődés keretei. 2. köt. 31-32. Sajnos az 1556. évről nem rendelkezünk pontos adatokkal, de 1554-ben 450, 1557-ben pedig 800 főt rendeltek a város védelmére. "NÉMETHI..Végvárak, városok, hadseregszállítók. Granasztói György véleménye szerint 1549-ben a faltai körülvett városrészben 365 háztartásra kb. 1968 fö, 1554-ben 457 háztartásra 2283 fö, míg 1557-ben 457 háztartásra 2733 fő jutott. GRANASZTÓI GY.: A városifejlődés keretei. 89-90., ill. 412^113. Részben talán erre (ül. a háztartáshoz tartozó szolgaszemélyzet lakhelyéül) szolgálhattak a házakban lévő kamrák is, amelyek a kassai polgárcsaládok házaiban a 16. század közepén már— társadalmi hovatartozástól függően — hol több, hol kevesebb számban megtalálhatók voltak. Jó példa erre a Rompler család otthona illetve Bodnár Márton háza. (Uo. 39.8^100.. 405-408.) 66

ÖStA HKA HFU RN 5. 1555. febr. tol. 104-107., AMK Schw. 1927., 1968. No. 67 MUNOZ, A. C: Cittá e difesa, 98-99., HEIMSCH R. R Die Stadt als Fortifikation, 295-296. KOLOS VÁRI S.-ÓVÁRI K.: Magyar törv. hatóságok jogszabályai, 2. köt. 2. rész. 346.