Levéltári Közlemények, 68. (1997)
Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. - TANULMÁNYOK - H. Németh István: Kassai polgárok és katonák a 16. században : a hadsereg beköltözésével járó társadalmi és közigazgatási jelenségek a felsőmagyarországi városok életében a Mohácsot követő évtizedek során / 143–197. o.
150 Tanulmányok előterébe tartozó védmüveket is kiépítették. 42 A munkák Schwendi távozásával még nem fejeződtek be, 43 mivel Niclas Gráf zu Salm és Franz von Poppendorf királyi biztosok 1570. évi jelentésükben elsősorban a megkezdett építkezések (azaz az épülő négy és a két teljesen új bástya) befejezését és nem új erődítmények építését javasolták. Szükségesnek vélték, hogy a három megkezdett bástyát olyan módon építsék meg, ahogy arról Schwendivel megállapodtak. A királyi biztosok véleménye szerint a felső-magyarországi városokat és Sáros vármegyét még további 3-4 éven keresztül a város erődítéseihez kellene rendelni, hogy a város megfelelő módon meg legyen erősítve, amihez becslésük szerint 24 000 forintra lenne szükség. Felhívták a figyelmet arra, hogy az építkezéseknél a gyorsaság mellett igen fontos lenne a megalapozottabb munka, elképzeléseik szerint a várost modern újolasz bástyákkal kellene megerősíteni, az addigi rondellák és óolasz bástyák helyett. 44 Poppendorf és Salm elképzelései már egy Győrhöz hasonló erődváros létrehozásához közelítettek, az erőd végleges kiépülését illető tervek azonban nem valósultak meg. Kassa időleges fontosságát vesztette a török háborúban és a nagyobb költségek sem tették lehetővé, hogy a biztosok javaslatai megvalósuljanak. Az építkezések Hans Rueber főkapitánysága alatt sem a megfelelő ütemben folytatódtak; az 1577. évi haditanácskozáson ugyan sürgették a város erődítési munkálatait, de a munkálatok folytatását csak a többi felső-magyarországi várat követően tervezték. 45 A felső-magyarországi végvárak közül elsősorban Szendrő és Szatmár kezdett nagyobb jelentőségre szert tenni Kassa rovására ebben az időszakban. 46 1588-ban a Schwendi által építtetett bástyák romosak és a város védelmére alkalmatlanok voltak, ezért a felmérést végző Révay Ferenc javasolta, hogy az uralkodó a helyreállítási munkálatokhoz utalja át a felsőmagyarországi városok harmincadjövedelmeit. Jelentéséből kiderül, hogy a Schwendi által elkezdett munkálatokat sem fejezték be teljesen, mivel a bástyáktól a városba vezető hidakból több nem készült el, amit Révay a bástyák védelme érdekében szintén javasolt megépíteni. 47 Ha a Franz von Poppendorf által benyújtott tervrajzmellékletet, a városról 1577-ben készített Specklin-féle tervrajzot 48 és a 17. századi vedutákat 49 1566-ban megkezdték északon a külvárosi Tégla utcával szemközt fekvő, és a felső kapu melletti, nyugaton a Béka utcához közeli, keleten pedig a Schreibmühl elnevezésű malom felé eső, továbbá a Forgács (vagy másként Faulgass) utca végében lévő bástyákat. A felső-magyarországi városok pedig 1568-ban — valószínűleg ezen munkák befejezése után — az alsó kapunál lévő Niederthor és Faulthor között építettek új bástyát. AMK Supplementum H. (= H.) Knihy mestského hospodárstva a financií (= IH/3.) Lad. 2. No. 38. fol. 20., idézte: WlCK B.: Kassa története, 306. Kassa a város körüli sáncok és palánkok felépítését vállalta 1568-ban. AMK Schw. No. 2845. Miksa főherceg 1569-ben felszólította Lőcsét, hogy a többi várossal együtt gondoskodjon a kassai bástyák és erődítések megerődítéséről. Státny Oblastny Archív, Archív Mesta Levoőa (= AML) II. oszt. 26. sz. ÖStA KA AFA 1570/11/1. fol. 11-17. Franz Poppendorff és Niklas von Salm jelentése a felsőmagyarországi várakról. A Kassáról szóló rész a fol. 14-16., ill. uo. 1571/11/ ad 1. Vö.PÁLFFYG.: A főkapitányi hadiipari műhely, 191. GEÖCZEI.: Haditanácskozások, 668. A gratuitus laborrá] szóló törvények jól mutatják ezt a folyamatot: 1559-ben (az addig Kassához tartozó) Abaúj és Torna vármegyét Szendröhöz rendelték (C.IH 1559:21.te), és ezeknek a megyéknek a jobbágyai egészen a század végéig (CJH 1567:17., 1569:19.. 1572:8., 1574:5., 1578:27,1582:2., 1583:2., 1588:18., 1593:15.te.) a vár erődítésein dolgoztak. 1569-tól kezdve Szepes, 1578-tól pedig Sáros, sőt ebben az évben a többi felső-magyarországi város gratuitus laborját is a Borsod megyei vár építkezéseihez használták fel. SZILÁGYI S.: Révay Ferenc jelentése, 41-42. ÖNB Cod. 8609. fol. 66\ A térképen lévő feliratból („D. a Poppendorf opinio") kiderül, hogy a tervrajz a Poppendorf-Salm-féle jelentésben emlegetett melléklettel egyezik meg. és nem a 17. századból származik.
