Levéltári Közlemények, 68. (1997)

Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. - TANULMÁNYOK - Kenyeres István: Egy nagybirtok igazgatása és gazdálkodása a 16. században : a trencséni várbirtok 1543 és 1564 között / 99–142. o.

Kenyeres István: Egy nagybirtok igazgatása és gazdálkodása a 16. században \ 39 4. educilláció: -pénzbevételek: 1543^6-ban 22%, 1549-53-ban 17,4%. 5. majorsági gazdálkodás: - búza 16%, rozs 15%, árpa 11,9%, zab 18,2%, köles 65%, hüvelyesek 69%. //. A vár kereskedelmi tevékenységéből, azaz bőr, gyapjú, sör, zab, búza stb. eladásából: - pénzbevételek: 1543^46-ban (gyapjú, bőr) 3%, 1549-53-ban (sör, zab, búza, bőr, kecske stb.) 8,8%. ///. A várhoz rendelt külső bevételek: 1. tizedek: - termények: búza 72%, rozs 85%, árpa 22%, zab 55,2%, -bor 100%; -pénzbevételek: 1543^16-ban 10,74%, 1549-53-ban 27,5%. 2. rovásadó (subsidium, dica, contributio): -pénzbevételek: 1543-46-ban 21,9%, 1549-53-ban 22,6%. 3. harmincad-bevételek: -pénzbevétel: 1543^6-ban 12%, 1549-53-ban 1,4%(!). IV, A várbirtokon kívüli esetenkénti pénzbeli támogatás 1. harmincad - 1543-46-ban a tényleges évi pénzbevételhez viszonyítva plusz 75% 2. Magyar Kamarától - 1549-1559-ben az éves átlag pénzbevételhez viszonyítva plusz 34,7%. A fenti négy kategóriában kíséreltem meg a vár jövedelemtípusait összefoglalni. Értékelésül annyit lehet elmondani, hogy a vár a külső bevételek nélkül életképtelen lett volna: a legfontosabb bevétele a tized volt, mind pénzben, mind terményben. A második legjelentősebb bevétele pedig a rovásadóból befolyt pénzösszeg volt. Ugyanakkor jelentős összegeket fordítottak tulajdonosai a várra: a Thurzók az általuk bérelt harmincadból, az uralkodó pedig a Magyar Kamarából segítette ki a várat, különösen a tizedbérlettel. Ebben a konstrukcióban a vár meg tudott felelni fő feladatának, a végvári katonaság ellátásának, azonban ez sokkal jobban függött a külső bevételektől, mint az uradalomhoz közvetlenül tartozó földesúri haszonvételektől. Hogy a tized mennyire fontos volt a várak életében, arra idézhetnénk például Zeleméry László egri provizort is, aki szerint: „a várnak dézsma nélkül csak puszta kőfala volna."

150 De elég beletekintenünk a Magyar Kamara számadáskönyveibe, hogy lássuk, hogy az uralkodó mely várakhoz mennyiért bérelte a tizedeket: 1555 és 1559 között Csábrág, Léva, Sziget, Tihany, Sáros, Kassa és Trencsén várainak ellátására bérelt tizedekért összesen 12 389 forintot fizettek ki.

151 Trencsén életében jelentős szerepet játszottak a tizedbevételek, és ez akkor vált igazán szembetűnővé, amikor 1557-ben Oláh Miklós esztergomi érsek visszavette a várhoz tartozó csejtei és újhelyi tizedek felét. " Ezután 150 Idézi SZEGŐ P.: i. m. alapján RuzsÁs L.: i. m. 37. 151 MOL MKA E 554 Városi és kam. ir. Szalay gyűjt. 1728 tsz, passim. 152 Desewfíy János jelentése a Magyar Kamarához. Bécs, 1557. máj. 10. MOL MKL E 41 Litt. ad cam. 1557. No. 65.