Levéltári Közlemények, 68. (1997)

Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. - TANULMÁNYOK - Kenyeres István: Egy nagybirtok igazgatása és gazdálkodása a 16. században : a trencséni várbirtok 1543 és 1564 között / 99–142. o.

116 Tanulmányok (10.) Ügyeljen az aliódiumokra, gondoskodjon szükségleteikről, növelje az ott lévő állatok számát. Gondoskodjon a földműveléshez szükséges dolgokról, valamint az irtás­földekről. Szorgalmasan felügyelje a jobbágyok robotját. Főzessen árpa- és búzasört a katonaság ellátására illetve ezen felül eladásra is. A jövedelmek adminisztrálásában gon­dosan és hűségesen járjon el, növelje a bevételeket, és ne csak annyi mennyiségű élelem legyen, amennyit a katonáknak adnak el, hanem ezen felül is legyen. (11.) Ügyeljen az allódiumok épületeire, nehogy azokban kár keletkezzék. (12.) Hogy a vár megfelelő ellátásban részesüljön, ezért szükséges tizedeket hozzá­rendelni. A provizor gondoskodjék minden tizedszedéshez szükséges dologról, különö­sen hordókról, és amennyiben a tizedszedéskor több szolgára lenne szükség, forduljon a kamarához. (13.) Őriztesse a folyókat és más halászó helyeket, az erdőket, különösen ügyeljen az épületfára és a vadakra. A kapitány a provizor tudtával vadászhat, kivéve a szarvasokat, amelyeket Szapolyai János ideje óta tilos elejteni. (14.) A kapitány semmiképpen nem avatkozhat be a vár jövedelmeinek kezelésébe, és a jobbágyoknak sem parancsolhat, akik a provizor alá tartoznak. (Szükség esetén azonban a kapitány rendelkezhet a provizorral.) (15.) Gondoskodjon a halastavakról, növelje a halak számát, ha lehet minél többet adjon el belőlük, erről vezessen számadást. (16.) A bírságpénzeket uralkodói jövedelemként kezelje és vezessen róluk száma­dást. (17.) Felügyelje a trencséni és környékbeli harmincadokat. (18.) Mivel Trencsén városa az uralkodó meghagyásából a trencséni harmincad jö­vedelméből évente 200 forintot kap a város megerősítésére, ezért a provizor ellenőrizze, hogy a város megfelelően használja-e fel az összeget. (19.) Általában mindenben mozdítsa elő a bevételek és jövedelmek növelését. (20.) Fizetségül valamint írnok, szakács, két szolga tartására 260 magyar forintot kap évente. Viceprovizor tartására és ellátására évi 60 forintot, 4 lovasra fejenként évi 20 fo­rintot kap. Ezen személyek ellátására évente 200 trencséni mérő búza, 18 hordó bor, 200 mérő zab, 12 sertésnyi szalonna és 24 hordó sör ellátmányt kap. (21.) A sörfőzőkkel, pásztorokkal, majorosokkal és kocsisokkal ellátásukról és fizet­ségükről egyezzen meg és erről vezessen számadást. Prandorffer utasítása lényegében megegyezik Ostrosith hat évvel korábbi utasításával Az eltérések egy részét minden bizonnyal az okozta, hogy az eltelt időszakban már be­rendezkedtek a birtok vezetésére, így például már Ostrosith idejében állt a Trencsén vá­rosbeli ház, ahol az élelmet kellett őrizni, az allódiumokat rendbe hozták — Prandorf­fernek tehát az elődjei által megkezdetteket kellett folytatnia. Lényegesebb eltérés volt azonban — és komoly összetűzésekhez is vezetett —, hogy Prandorffer utasítása szerint a kapitánynak semmilyen beleszólása nem lehetett a várbirtok ügyeibe, a jobbágyokkal is az udvarbíró rendelkezett. A kapitány vadászati jogának meghatározása is gondot oko­zott a későbbiekben. Az idézett két utasítás szövegéből is látszik, hogy mennyire összetett, sokrétű munkát kellett ellátnia a provizornak. Ő kezelt minden bevételt és kiadást, ő felelt a katonaság megfelelő ellátásáért, gondoskodott a majorságokról, halastavakról, őriztette az erdőket, halászó helyeket. Ugyanakkor a katonaság közvetlen ellátását kivették a kezéből és a kapitánynak adták át, ebből is kitűnik, hogy igyekezték hatáskörét a váron kívülre, az

Next

/
Oldalképek
Tartalom