Levéltári Közlemények, 68. (1997)
Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. - TANULMÁNYOK - Kenyeres István: Egy nagybirtok igazgatása és gazdálkodása a 16. században : a trencséni várbirtok 1543 és 1564 között / 99–142. o.
106 Tanulmányok készpénzzel látták el, az igazgatási szervezethez tartozók és a mesteremberek általában pénzben kaptak fizetséget. Trencsén vár ellátmányosainak számát többé-kevésbé csak a kamarai birtokkezelés időszakából, illetve azt követően ismerjük. A Thurzó-birtoklás idejéből nem tudjuk az eltartottak számát, sem a birtokigazgatási szervezetét, sem a várbeli katonaságét. Ez utóbbiak számát illetően csak néhány szórványadatunk van, amelyek a szükség esetére („tempore necessitatis") kirendelt zsoldosokra vonatkoznak, de ezek szükségleteit az uralkodó fedezte."" A várőrség létszámára vonatkozólag biztosnak tűnő értesülésünk csak a század közepétől, 1551 -tői van. A trencséni várőrség létszámának alakulása a 16. században 1551 1554 1557 1559 1564 1572 Német gyalog 88 88 109 9 ? Magyar gyalog 6 ? ? 20 Magyar lovas 6 ? ? 5 Összesen 94 94 109 40 40 25 Az adatokból látható, hogy a kamarai kezelés időszakában átlagosan mintegy száz (94-109 fő) zsoldos szolgált Trencsénben. Az ellátás szempontjából fontos, hogy a zsoldosok főleg német gyalogosokból álltak. Nem volt tehát lényeges létszámú lovasság, amely jóval nagyobb ellátást igényelt. A katonák német mivolta pedig a fogyasztási szokásokat határozta meg, ami következésképpen determinálta a birtokgazdálkodást is. (így például a német zsoldosok — szemben a magyarokkal — főleg sört fogyasztottak, tehát kevesebb borra, ugyanakkor több komlóra, búzára és árpára volt szükség.) 1559-től már csak 40 — valószínűleg szintén német gyalogos — katonát kellett ellátni. A helyzet a birtok elzálogosítása után (1564) nem változott lényegesen, de bizonyára magyar katonaság váltotta fel a németet. (Később még jobban csökkent a várőrség létszáma, erről tanúskodik az 1572. évi adat, bár ez csak a kamara által fizetett katonaságra vonatkozik.) Ami a birtokigazgatási szervezetben működőket illeti, rájuk vonatkozóan is a kamarai kezelés időszakából vannak pontosabb ismereteink. Az első kamarai provizor, Ostrosith János utasítása szerint a maga fizetésére, viceprovizor, kulcsár és sáfár tartására 300 forintot kapott." Az 1549. évi számadások szerint a viceprovizor 50 forintot, három officiális fejenként 12 forintot, a sáfár (itt: procurator frumentorum) 12 forintot kapott, míg a sörfőző éves fizetése 26 forint volt. 26 1564-ben a vár magánkézbe adásakor készített kimutatások szerint az 1550-től 1555-ig udvarbíróként szolgáló Baracskay Pál 6 lovast, egy aludvarbírót (viceprovisor), kulcsárt (claviger), egy szakácsot (cocus), egy pé~ A trencséni várba szükség esetére kirendelt katonaság létszámára 1.: KENYERES, 1995. 45-46. 24 1551. évi adat: Várjegyzék, 1551. jún. utánról. ÖStA Kriegsarchiv Alté Feldakten 1550/12/2.; 1554. évi adat: Várjegyzék, 1554. aug. 12. MOL MKA E 211 Lymbus Series II. t. 26. Ennek egy datálatlan, némileg eltérő szerkezetű példányát kiadta: ACSADY IGNÁC: légváraink és költségeik a XVI. és XVII. században. HK. 1. (1888) 72-73. A trencséni őrségre vonatkozó adat: Uo. 72.; 1557. évi adat: Várjegyzék. 1557. inárc. Hadtörténelmi Levéltár Törökkori Gyűjtemény 1557/3. 1559. és 1564. évi adat:KENYERES, 1995. 46. 197. jz., 198. jz.; 1572. évi adat: Várjegyzék, 1572. Státny Oblastny Archív, Trebon. Archív Buquoyu. Fach 71. Fasc. IV. No. 2020. Trencsén itt azon várak között szerepel, ametynek őrségét a Magyar Kamara tlzette. Az 1551., 1554., 1557. és 1572. évi adatokért köszönettel tartozom Pálffy Gézának. 11 MOL MKA E 136 Div. instr. 6. l. 61 p. J ' MOL MKA E 554 Városi és kamarai iratok (= Városi és kam. ir.) Fol. Lat. 1368/1. fol. 55.
