Levéltári Közlemények, 68. (1997)

Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. - TANULMÁNYOK - Kenyeres István: Egy nagybirtok igazgatása és gazdálkodása a 16. században : a trencséni várbirtok 1543 és 1564 között / 99–142. o.

Kenyeres István: Egy nagybirtok igazgatása és gazdálkodása aló. században 101 Tanulmányomban kísérletet teszek egy előbb magán-, később királyi kézben lévő uradalom: atrencséni várbirtok 16. századi igazgatásának és gazdálkodásának bemutatására. A trencséni vár a 16. században A trencséni vár egyike a legrégebbi várainknak és várbirtokainknak.

4 A nyugati határvédelem szempontjából a vár kulcsfontosságú szerepet játszott már az Árpád-kor elejétől kezdve, birtoka kezdetben majdnem egész Trencsén vármegyét magában foglalta. A vár a középkor folyamán — leszámítva Csák Máté 1296-1321 közötti uralmát — nagyrészt királyi kézben volt, csak honorként vagy zálogban bírta rövidebb ideig magánföldesúr. Ez a helyzet gyökeresen csak I. Mátyás idejében változott meg, amikor Trencsén 1477-ben előbb csak zálogként, majd 1493-ban már örökjogon a Szapolyai család birtokába került. A vár stratégiai szerepét jelzi, hogy a 14-15. században fontos hadműveleti pont volt, elsősorban a husziták elleni harcokban, majd Mátyás idején a cseh háborúkban. Jellemző a vár szerepére az 1435. évi I. törvény 2. §-a, amely a Cseh- és Morvaország felöli határvédelemmel kapcsolatban felsorolja Trencsén várát is." Mohács után a kettős királyválasztással, majd a polgárháborúval új fejezet kezdődött Trencsén életében. A Szapolyai-birtokok központját, a családi rezidenciát 1528-ban Hans Katzianer megostromolta, majd némi szerencsével el is foglalta. A trencséni várba Ferdinánd király által kinevezett kapitányok kerültek, falai közé német és spanyol zsoldosokat vezényeltek. Az egész Vág-völgyét rettegésben tartó János-párti Podmaniczkyak miatt szükség is volt a vár megerősítésére. 1534-ben Katzianernek azonban sikerült kiegyeznie a Podmaniczkyakkal, akik Ferdinánd pártjára álltak. így az uralkodó — a közvetlen fenyegetettség megszűntével — nyugodtan elzálogosíthatta a várat egyik legodaadóbb hívének, Thurzó Elek országbírónak, királyi helytartónak, aki 1535 áprilisában át is vette Trencsént. Ő hozatta rendbe az 1528. évi ostrom során jelentős károkat szenvedett várat. Thurzó Elek halála után (1543) néhány évvel, 1549-ben az uralkodó visszaváltotta Trencsént a néhai helytartó özvegyétől, Székely Magdolnától. A vár ezáltal mintegy tizenöt évig királyi kézben, illetve a Magyar Kamara kezelésében maradt. A kamarai kezelés idején a várat megerősítették és meglepően jelentős fegyverkészlettel látták el. Falai között pedig újra királyi zsoldosok, főképpen német landsknechtek állomásoztak. Véleményem szerint ebben a tizenhat évben (1549-1564) Trencsént mindenképpen végvárnak tekinthetjük, elsősorban jelentős — a legtöbb bányavidéki várnál lényegesen nagyobb — fegyverkészlete, valamint a király zsoldján tartott — igaz nem túl nagy számú igazgatásara 1. RUZSAS LAJOS: AZ egri vár gazdálkodása a XVI században. Bp., 1939.; SUGÁR ISTVÁN: AZ egri vár 1594/95. évi számadása. Archívum. 1975. 5. sz. 5-39., 1977. 6. sz. 5-49.; UÖ: Az egri vár gazdálkodása a XVI század végén. Magyarországi végvárak a XVI-XVII. században. Szerk.: BODÓ SÁNDOR-SZABÓ JOLÁN. Eger, 1983. (Studia Agriensia, 3.) 147-153., UÖ: Az egri vár gazdasági, adminisztrációs és katonai szervezete. Agria. Annales Musei Agriensis, 29-30. (1993-1994): TlMÁR GYÖRGY: Királyi Sziget. Szigetvár várgazdaságának iratai, 1546-1565. Pécs, 1989. 4 A trencséni vár 16. századi történetére I. KENYERES ISTVÁN: A trencséni vár a XVI. században. Fons. 2. (1995) 1. sz. 5-72. " Magyar Törvénytár. Corpus Juris Hungarici. 1000-1526. évi törvenyczikkek. Magyarázó jegyzetekkel kíséri: MÁRKUS DEZSŐ. Bp., 1899. 244-245.