Levéltári Közlemények, 68. (1997)

Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Dreska Gábor: A pannonhalmi konvent hiteleshelyének működése a Zsigmond-korban : a pannonhalmi konvent hiteleshelyének 1387 és 1437 között készült kiadványai a Pannonhalmi Bencés Főapátsági Levéltárban / 3–61. o.

Dreska Gábor: A pannonhalmi konvent hiteleshelyének működése a Zsigmond-korban 9 bakonybéli anyag a monostor önállóságának megszűnte után a felügyeletet ellátó Pannonhalmára került. A tárgyalt időszakból az első és egyben az 1386 és 1399 között a bakonybéli monostor élén álló János apát idejéből származó egyetlen oklevél 1387-ben kelt Agyaglyuk birtokának ügyében.

28 Ez után kisebb szünet következik, majd az 1399 és 1411 között apátoskodó Márton apát alatt kezd kis mértékben nőni a bakonybéli monostor érdekében kiadott oklevelek száma. Ezek között találunk bevallásokat

29

, jelentéseket

30 és meglepően nagy számban oklevélátírásokat:

3

' az iratok majdnem fele az árpási vámért a mórichidaiakkal folyó per egy-egy szakaszáról tudósít.

32 A Márton apát halálát követő évtizedben az egyházpolitikai viszonyok változásával az ország egyéb egyházi javadalmaihoz hasonlóan a bakonybéli apátság is kommendába került. András kormányzó {Andreas de Benziis de Gualdo) 1421-ig tartó kormányzósága alatt az előde által megkezdett perek nagyrészt félbeszakadtak; főleg csak a perhalasztások száma nőtt meg jelentősebb mértékben, de a pannonhalmi hiteleshely anyagában nem mutatkozik semmiféle nyoma ennek a tíz évnek.

33 Jóval termékenyebb korszaknak bizonyul viszont irattermelés szempontjából az 1421 és 1450 közötti időszak, mely Kapolcsi Mihály bakonybéli apátkodásának időszaka volt.

34 A dolgozatban határként kitűzött 1437. évvel bezárólag összesen 38 darab oklevelet állított ki a pannonhalmi hiteleshely Mihály apát érdekében, egy pedig az ellene elrendelt nyomozásról szól.

35 Alig került Mihály a bakonybéli monostor élére, máris ügye akadt szomszédjával, a zirci monostor fejével, András apáttal. Két vadászkaland miatt támadt nézeteltérést követően, mikor is a béliek által kifárasztott, illetve leölt szarvasokat a zirciek saját maguk számára elfogták illetve elvitték,

36 komolyabban is elmérgesedett a viszony: a zirci jobbágyok előbb Akolt prédálták, később pedig még a bakonybéli birtoktestre is átcsaptak. Az oklevelek tanúsága szerint ugyancsak hamar sor került a Döbrenteiekkel való összetűzésre is. Himfi Benedek özvegyének és fiainak jobbágyai igen gyakran megfordultak az apátság Ganna, illetve Polány nevű birtokain (sokszor éjnek idején), ahol a gabonán, boron és állatokon kívül néha királyi adó céljára beszedett készpénzt is zsákmányoltak, sőt esetenként még fogságba is vetettek néhányat az apát jobbágyai közül. Az évekig tartó viszálykodásnak csak 1435-ben sikerül véget vetni, mikor is fogott bírák ítélete alapján a Döbrenteiek esküt tartoztak letenni „ártatlanságuk" védelmére, illetve kárpótlást fizetni az apátnak.

38 Két tiltakozás: 11. és 12. sz. ,0 Idézésről: 5., 13., 16. és birtokbaiktatásról: 15. sz. " 8., 9., 14. sz. 32 11., 13., 15., és 16. sz. Vö. A Pannohalmi Szent-Benedek-Rend története. Szerk.: ERDÉLYI LÁSZLÓ, SÖRÖS PONGRÁC. 1-XII. Bp., 1902-1916. (= PRT) VIII. 120. "PRT VIII. 124-135 34 PRT VIII. 136-155. 35 A bakonybéli apát érdekében kelt relációk: 16., 18.. 20-25., 27-33., 36., 38-50., 52-57. sz.; f'assiók: 26., 37. sz.; oklevélátírás: 51. sz. A csornai prépost érdekében tesz jelentést Mihály apát ellen a 35. számú oklevél. ,6 20. sz. 37 21., 22. sz. ,1! Hatalmaskodások Gannán és .lakóban: 18.. 46., 47., 48., 49. sz. és Polányban: 51. sz.; a peregyesség: 52. sz.