Levéltári Közlemények, 67. (1996)

Levéltári Közlemények, 67. (1996) 1–2. - IRODALOM - Géczi Lajos: Kelet és Nyugat között. (Történelmi tanulmányok Kristó Gyula tiszteletére.) Szerk.: Koszta László. Szeged, 1995. / 176–177. o.

176 Irodalom támogatásukkal hozzájárultak az 1956-os forradalom leverését követően Somogyból emigrációba kényszerült dr. Óvári József, Kovács Andor és a már említett Poldesz Albert is. A kötetet haszonnal forgathatják nemcsak az 1956-os eseményeket kutató szakemberek, de a közelmúlt történelme iránt érdeklődő laikusok is. Mind tartalmi, mind formai megoldások tekintetében a kötet mintául szolgálhat a remélhetőleg mind nagyobb számban megjelenő megyei forráskiadványok számára. Baráth Magdolna KELET ÉS NYUGAT KÖZÖTT (Történelmi tanulmányok Kristó Gyula tiszteletére) Szerkesztette: KOSZTA LÁSZLÓ Szeged, Szegedi Középkorász Műhely, 1995. 521 p. Értékes tanulmánykötetet jelentetett meg az 1992-ben alakult Szegedi Középkorász Műhely abból az alkalomból, hogy dr. Kristó Gyula professzor a tanári katedrát megtartva lemondott a JATE Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszékének 1983 óta ellátott vezetéséről. (És nem hatvanadik születésnapja alkalmából, miként a Délmagyarország szerkesztőségének a kötetben elhelyezett félreértésen alapuló üdvözlése nyomán többen vélik.) A kötet azért kapta a Kelet és Nyugat között címet, mert Kristó Gyula munkáiban ,,... a keleti örökség feltárása mellett jelentős helyet foglal el a nyugati kapcsolatok és hatások bemutatása." A kiadvány készülte az utolsó napokig titokban maradt az ünnepelt előtt, így előfordulhat, hogy néhány szakterület és kutató kimaradt a kötetből. A kötet ünnepélyes átadására 1995. június 26-án került sor. A kötetben összesen 31, zömmel a magyarság középkori történetével foglalkozó vagy ahhoz kapcsolódó tanulmány kapott helyet a szerzők nevének betűrendjében. Almási Tibor az 1328. évi országbíróváltás időrendjét pontosítja okleveles adatok alapján a középkori datálási gyakorlat következetlenségeit is vizsgálva. BenkőLoránd az Anonymus gesztájában előforduló 15 „kun" nevet vizsgálva többek között arra az alapvető következtetésre jut, hogy ,,A személynevek nem honfoglalás koriak, hanem későbbi magyar tulaj donnévanyag képviselői." Bertényi Iván a rendek Szent Korona őrzését illető nagyobb szerephez jutását ábrázolja Albert uralkodása idején, mintegy az 1464. évi II. te. „előtörténeteként" értékelve az eseményeket. Blazovich László Szeged középkori jogi helyzetéhez fűz megjegyzéseket. Boba Imre angol nyelvű dolgozatában a ,,vlach" nép közép-európai jelenlétét és a vlach nevet teszi vizsgálata tárgyává. Zsigmond király uralkodásával két tanulmány is foglalkozik. Csernus Sándor a király 1416. évi párizsi tartózkodásával kapcsolatos francia forrásokat tesz közzé a diplomáciai tevékenységét is vizsgálva, Engel Pál pedig a birtokrendszer Zsigmond-kori átalakulását elemzi öt északkeleti megye adatai alapján. Érszegi Géza Szent István Intelmei VIII. fejezete címének (De executio filiorum) és a fejezet első két szavának (Executio maiorum) összefüggéseit vizsgálja. Font Márta néhány felvidéki család királyi szolgálat viszonzásaként történt felemelkedését és későbbi sorsát mutatja be. Gerics József latin nyelvű dolgozatában a Magyarországot Szűz Mária örökségeként említő forrásokat elemzi.