Levéltári Közlemények, 67. (1996)

Levéltári Közlemények, 67. (1996) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉS - Dominkovits Péter: Egy vidéki tudós kapcsolatrendszerének dokumentumaiból : válogatás Házi Jenő Sopron város főlevéltárosa levelezéséből, 1914–1944 / 93–134. o.

Egy vidéki tudós kapcsolatrendszerének dokumentumaiból 115 2. Milyen várhelyekre vonatkozhatnak a következő községek dűlőnevei (kelte, népvándorláskori) ?: Farad (Várdomb), Nagygeresd (Várhely), Fertőszentmiklós (Várhely)i; valószínűleg a megye szervezettel függ össze a bogyoszlói és szili Várföld dűlő neve. (Elnézését kérem a kétféle írásért, de töltőtollam épp most mondta föl a szolgálatot.) 3. Milyen faluhelyekre vonatkozik az osli és Ordód-baboti Faluhely dűlők neve? 5. [sic!] Vág, Csepreg és Lövő községek történetén

61 kívül még melyik sopronmegyei község története van megírva és kitől. Kis tanulmányom megjelenése óta

62 sokat foglalkoztam a megye törzsi megszállásával és arra az eredményre jutottam, hogy a magyarság csak 907 után vette birtokába a rábamenti őrgrófság területét. Ennek a későbbi megszállásnak kell tulajdonítanunk, hogy a Kér-törzs mellett keletről Megyer és Tarján törzsi töredékek is húzódtak a tölgyerdők vidékére. A tölgyesek és bükkösök határvonalán a szlávok helyezkedtek el. Ezért. 6. bátor [sic!] vagyok megkérdezni, hogy kifejezetten szláv erredetű szó e a Csorna helynév? Sümeghy Dezső

63 bátyám volt szíves felhívni a figyelmemet erre a kérdésre, de én hosszas keresgélés után sem tudtam megtalálni, hogy ki írhatott erről a kérdésről. A helyet akkoriban ő sem tudta megjelölni. 7. Milyen községek neveit tetszik besenyőnek tartani? 8. Ödenburg neve a frank-korban tényleg a mai Sopront jelentette? A fennmaradt oklevelek eziránt nem oszlatták el minden kétségemet. 9. A középkori építkezések körül, ha fennmaradtak ilyenek, melyeket tetszik jelentősebbnek tartani? Természetesen a megye falvairól lenne szó. Amint tetszik látni bátorkodtam szívességét és türelmét kiaknázni. Kérem azonban, hogy ha ideje engedi, szenteljen nekem pár sort, hogy a fenti kérdések útvesztőjében a soproni végek történetének legkiválóbb ismerőjének útmutatásaira támaszkodhassam. Maradok kiváló tisztelettel Belitzky János Kézzel írt eredeti tisztázat. 28. Sopron, 1935. március 6. Házy Jenő Belitzky Jánosnak Megkaptam f. hó 1-én kelt levelét és kérdéseire az alábbi sorrendben adom meg a válaszomat. Az én tudomásom szerint a soproni, győri és szombathelyi muzeumokban több honfoglaláskori lelet őriztetik, amelyek eddig ismertetve voltak és ezért e helyeken a Kolléga urnák kell kopogtatni adatokért. Győrött dr. Lovas Elemér

64 bencés főgimnáziumi tanár6! A hivatkozoti községtörténeti munkák: Németh Imre: Vág, sopronvármegyei község története, hn. én. (1931) 11 p., Farkas Sándor: Csepreg mezőváros története. Bp. 1887. 504 p., Mohi Adolf: Lövő története. Győr, 1930. 247 p. 62 Vö.: Belitzky János 1988-ban lezárt, Czipóné, Angyal Erzsébet által összeállított bibliográfiáját NTÉ 1989 9—17., különösen 9. 63 Sümeghy Dezső (1882—1957) levéltáros, történész. Csanád, majd 1923-tól Sopron vármegye főlevéltárosa. Életútjáról: Csatkai Endre nekrológja = SSz 11. 1957. 143—145., és T[akács] Efndre] nekrológja = LK28. 1958. 321-324. 64 Lovas Elemér (1889—1949) tudós szerzetes tanár (OSB), régész. A győri bencés gimnázium és a pannonhalmi főiskola tanára. Életútjáról: A pannonhalmi Szent Benedek Rend névtára 1802—1986. Öá.: Berkó Pál, Legányi Norbert (Győr, 1987.) (a továbbiakban: Névtár 1987.) 119. sz. tétel.