Levéltári Közlemények, 67. (1996)

Levéltári Közlemények, 67. (1996) 1–2. - Kiss András: Jakó Zsigmond és a levéltárak / 39–49. o.

40 Kiss András indul el hát Jakó Zsigmond önálló kutatói és levéltárosi pályája. Számára nem ismeretlen területről, hiszen első megjelent közleménye levéltári vonatkozású volt,

3 akadémiai díjjal kitüntetett, nagyon gazdag levéltári forrásokon alapuló doktori értekezése pedig meggyőzően bizonyította a fiatal kutató jártasságát a levéltári anyagban. A múzeumi Levéltárban előtte álló feladatok azonban más jellegűek voltak mint az a kutatómunka, amit addig végzett. Az erdélyi magyaraságnak ebben a nagyon gazdag gyűjteményében a munkába álló levéltáros előtt az önálló tudományággá fejlődött levéltártudomány — archivisztika — korszerű elméleti és módszertani eredményeinek gyakorlatba való átültetése állt. Jakó Zsigmond pályakezdésekor ugyanis az új levéltártudományi szemlélet még nem hajtott/hajthatott gyökeret az erdélyi levéltári munkában. Ehhez jórészt hozzájárult a kisebbségi életben éppen csak továbbélő nagy magyar levéltári gyűjtemény sorsa. Ez a főleg magyar családi levéltárakból és gyűjteményekből összeállt páratlan értékű történeti forrásbázis gróf Kemény József és gróf Kemény Sámuel által 1842-ben a Kolozsvárt felállítandó Nemzeti Múzeum céljára felajánlott gyűjteményekre épült és az 1859-ben megalakult Erdélyi Múzeum-Egyesület keretein belül indult fejlődésnek. A kor szemléletének megfelelően a mesterségesen kialakított levéltári gyűjtemények (Kemény József, Kemény Sámuel, Miké Sándor gyűjteménye), valamint az ugyancsak mesterségesen kialakított iratcsoportok (címeres levelek, céhiratok stb.) eredetileg a kézirattárhoz tartoztak, és az egyetemalapítás után, az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium közötti szerződésnek megfelelően, az Erdélyi Múzeum-Egyesület tulajdonaként az egyetemi könyvtár kezelésébe kerültek.

4 Az 1903-ban a Levéltárhoz beosztott Veress Endrének sikerült önállósítania a levéltárat a kézirattártól és csoportosítania az ott őrzött anyagot. A tájékozódás és kutatás megkönnyítésére Veress megkísérelte cédulakatalógus rendszer létrehozását, de ez nem bizonyult életképesnek, elsősorban azért, mert nem a levéltári anyaghoz idomult, hanem a levéltárakban még mindig uralkodó könyvtári-kézirattári szemléletből fogant.

5 A Levéltárnak az a gazdagsága, felépítése, amivel viszont 1941-ben Jakó Zsigmond szembesült, Kelemen Lajos munkásságának eredménye volt. Kelemen Lajos volt az, aki a levéltári anyag alapos ismerete, a kutatás lehetőségeinek felmérése alapján, még mielőtt a magyar levéltári szakirodalom foglalkozott volna a proveniencia elv, a levéltárak szerves egysége megőrzésének elméleti kérdéseivel, felismerte a teljes levéltárak begyűjtésének és egységként történő kezelésének jelentőségét. Ennek jegyében és a saját emberi és levéltárosi hitelére alapozva kezdeményezte azt a kitartó, tervszerű begyűjtést, amelynek eredményeként a könyvtár kézirati osztályából kinőtt az erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltára. így Jakó Zsigmond 1942-beli megállapítása szerint ,,joggal tekinthetjük az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltárát mai formájában Kelemen Lajos legszemélyesebb munkájának, élete főművének. ' * Azonban a Levéltár a két háború között nem rendelkezett sem anyagi, sem személyi feltételekkel ahhoz, hogy a nagy mennyiségű, összetett felépítésű családi levéltárak rendszerezését elvégezze, és annál kevésbé gondolhatott a levéltári segédletek elkészítésére. A levéltári munka az 1918-as főhatalom változás után helyén marad Kelemen Lajos vállait terhelte, amit tetézett a kutatószolgálat ellátásának időigényes munkája. Ma nehezen kép3 Jakó Zsigmond: Az erdélyi szász levéltárügy két évtizede. = Levéltári Közlemények XVIII—XIX. (1940-1941.) évf. 549-554. 4 Az Erdélyi Múzeum-Egyesület történetére vonatkozóan lásd: Kelemen Lajos: Az Erdélyi MúzeumEgyesület múltja és jelene. Az Erdélyi Nemzeti Múzeum tárai. (Kolozsvár), 1909. — Szabó T. Attila: Az Erdélyi Múzeum-Egyesület története és feladatai. Kolozsvár, 1942. — A Levéltárra vonatkozóan lásd: Jakó Zsigmond: Az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltárának múltja és feladatai. Kolozsvár, 1942. (A továbbiakban: Jakó 1942.) 3 Uo. 6—7. 6 Uo. 5—6.