Levéltári Közlemények, 67. (1996)
Levéltári Közlemények, 67. (1996) 1–2. - Kállay István: A bécsi Commissio mixta in civitatensibus / 61–67. o.
64 Kállay István házak, birtokok, ingatlanok vétele-eladása, a bérleti szerződések korrigálása, a kötelezvények bevonása (cassatio), a sörfőzés, a pálinkafőzés, a kisebb királyi haszonvételek és ingatlanok szabályozása, a tanácsok gazdasági határozatainak superrevíziója, az erdők szabályozása, óvása, fölmérése, a census regius, az országgyűlési taksák kivetése és a városok földesúri jogainak a megtartása. 14 A Helytartótanács és a Magyar Királyi Kamara közös tárgyköre volt a városok szabályozása, az iskolai, a városi házipénztárhoz tartozó épületek kiadásai, a fizetések és a rendkívüli kiadások, a kereskedelem, gyárak létesítése, manufaktúrák nyilvántartása, a polgártaksa szabályozása, a szederfa-ültetés, az utcák, utak tisztítása, világítása, a fizetések rendszeres szabályozása, a levéltárak registratiojának a szabályozása, biztosok kiküldése politikai és gazdasági ügyekben, utasítások kidolgozása, betartása és ellenőrzése. 15 Okulva a tapasztaltokból, 1798-tól a városok tanácsülési jegyzőkönyveiket két példányban vezették (ez a jegyzői hivatal dolga volt). Az egyiket a Helytartótanács, a másikat a Magyar Kamara kapta. Ettől kezdve a tanácsülési jegyzőkönyveket havonta terjesztették fel mindkét kormányszékhez, amelyek azokat a közös ülésen vitatták meg. Rendszerint minden észrevétel nélkül, pár hónap múlva kapták vissza a városok a jegyzőkönyveket. 1816-tól engedélyezték, hogy a tanácsülési és gazdasági ülési jegyzőkönyveket, ha nem volt idő a leírásukra, eredetiben is felterjeszthessék. Ez azonban mégsem ment simán, mivel a Helytartótanács egy külön másolatot igényelt. 1839-től a jeyzőkönyveket már nem havonta, hanem negyedévenként küldték fel. A gazdasági ülések protocollumait egyedül a Magyar Kamara kapta. 16 Az 1800. május 20-iki királyi rendelet kibővítette a Kamara hatáskörét: engedélyezte a városi építkezéseket 2000 Ft-ig, a haszonvételek bérbeadását, az 1000 Ft évi jövedelmet meg nem haladó lelkészségek betöltését és elengedhetett 500 Ft bevételi hátralékot. 17 A Comissio míxta kezdeményezésére a Magyar Kamara 1807-től minden év vége előtt összesítést kért az adózók által fizetett adókról, a királyi haszonvételek és más hasznos jövedelméről, a város bevételeiről és kiadásairól, valamint az aktív és a passzív tőkékről. 18 Az 1810. évi hatáskör-szabályozás megadta a Magyar Kamarának a kölcsönfelvételek engedélyezését és a tisztújítási jegyzőkönyvek jóváhagyási jogát. Ez utóbbit a Helytartótanáccsal egyetértésben gyakorolta. 19 A Commissio mixta helyzetét nehezítette, hogy a Magyar Királyi Kancellária is, amelyen keresztül mentek a király és a bécsi kamarai rendeletek a pozsonyi kamarához, majd onnan a városokhoz, továbbra is igényelte a beleszólást a városi ügyekbe. így azután érthető, hogy városaink, mint harmadik kormányszékkel, vele is levelezésben maradtak. 1839-ben például, amikor a pápai gyapjúvásár Székesfehérvárra való áthelyezéséről volt szó, a város egyszerre fordult a Kamarához, a Helytartótanácshoz és a Magyar Királyi Kancelláriához. Ennyiben a Commissio mixta működését nem mondhatjuk teljesen sikeresnek. 20 1799-től a helyzet annyiban volt világosabb, hogy a Magyar Királyi Kamara és a Helytartótanácsa a Commissio mixta in civitatensibus tudta nélkül is felfüggeszthetett személyeket a városi hivatalukból, de ezt a másik dikasztériumnak közölni kellett. 21 14 Uo. 15 Uo. 16 Protocollum sessionale 1798. máj. 11. No 584., 1801. febr. 27. No 261., 1806. jún. 27. No 1037., 1816. jún. 21. No 1041., 1832. júl. 9. No 1391., 1833. jan. 23. No 181., 1836. ápr. 11. No 795., 1839. nov. 25. No 2270. 17 Nagy István: A magyar Kamara 1686-1848. Bp. 1971. 302. 18 Protocollum sessionale 1807. máj. 25. No 762. '9 Nagy István 1971. 303. 20 Protocollum sessionale 1839. szept. 14. No 1830. 21 MOL, A 134. Kancellária. Gombos hagyaték. Normalia in civitatensibus. Bécs 1798. szept. 2.
