Levéltári Közlemények, 67. (1996)

Levéltári Közlemények, 67. (1996) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉS - Dominkovits Péter: Egy vidéki tudós kapcsolatrendszerének dokumentumaiból : válogatás Házi Jenő Sopron város főlevéltárosa levelezéséből, 1914–1944 / 93–134. o.

94 Dominkovits Péter elhatározott, s vajúdó várostörténeti monográfia megiratását, az ahhoz szükséges költségek fedezését.

3 A határozat megvalósulására, Házi szakmai terveinek, munkáinak megjelentetésére a város nagy formátumú polgármestere, a főlevéltárossal jó kapcsolatban lévő Thurner Mihály személye jelentette a biztosítékot. Házi a város közéletében már 1919. január elején tudományos publikációval jelentkezett; a Soproni Naplóban levéltára Árpád-kori okleveleit mutatta be.

4 1921-től 1943-ig 13 kötetben közzéadott oklevéltárára a történész szakma azonnal felfigyelt, s 1922-től a köteteket a Századokban Mályusz Elemér, Kring (Komjáthy) Miklós, illetve Mollay Károly ismertette.

5 A későbbi munkák alapjául szolgáló elismert forráskiadás ugyanakkor nagy áldozatot követelt, az önálló nagyobb lélegzetű történeti feldolgozások elmaradását jelentette. E tényre a volt évfolyamtárs, jóbarát Hajnal István 1931-ben hívta fel Házi figyelmét. „Nem tudnál valami feldolgozást produkálni, kiadványaid mellett? Az általános becsülés, miben részed van itt, nem érvényesülhet eléggé olyankor, mikor annak külső jelei kerülnek szóba, mert mindjárt jönnek az érvek, hogy nagyobb feldolgozó munkáid nincsenek még... Nem szabad semmibe venned a fennt jelzett szempontokat, nemcsak magadról van szó, hanem ottani missziódról is."

6 Ez utóbbi mondattal Hajnal István Házi kora szemléletétől is felerősített emberi magatartásának egy mélyebb összetevőjére is rátapintott. A főlevéltáros ugyanis missziós feladatként fogta fel tevékenységét és NyugatMagyarország történeti múltjának feltárását. A várt nagyobb feldolgozás, Sopron város középkori egyháztörténete csak 1939-ben jelent meg.

7 De az életműben a későbbiekben is a forrásközzéadás dominált. A munkás életút a dualizmus legjobb tudósait idéző értékes levelezésben is végigkísérhető. Az alábbiakban e dokumentumanyagból, s annak is ún. „tudóslevelezés" részéből válogatok. Találhatók közöttük hivatalos levelek (pl. Csánki Dezsőtől), szakmai megkeresések, segítség kérések (pl. Gulyás Pál, Ha Bálint, Sztripszky Hiador „tollából"), a kapcsolatrendszer fenntartását szolgáló, tiszteletet kifejező üdvözlések, jókívánságok (Angyal Dávid, Szekfű Gyula), miként egykori tanárok, volt évfolyamtárs baráti hangú levelei is (Angyal Dávid, Fejérpataky László, Varga Endre). (Ez utóbbi „csoport" legnagyobb és legjelentősebb része Hajnal István Házi Jenőhöz írott 46 levele, melynek publikálása a tartalmi, terjedelmi kereteket szétfeszítené. E szorosan összefüggő, döntően két időszakból — a lipcsei egyetem ösztöndíjasa, az Esterházy család levéltárosa — származó leveleket a későbbiekben egybefüggően szeretném megjelentetni.) E válogatás érzékelteti a szinte egyszemélyes vidéki tudományos intézetként tevékenykedő Házi szakmai kapcsolatrendszerét — döntően annak országos jelentőségű vonásait —, adatokkal szolgál a XX. század első felének tudománytörténetéhez, az 1920—1940-es évek historiográfiájához és levéltártörténetéhez.

8 S a források olvasásakor azt sem szabad feledni, hogy ezek egyben kordokumentumok is. A forrásokat a rövidítések [ ]-es feloldásával, betűhíven publikálom. A levelekben szereplő történeti személyeket (pl. 1. Ferdinánd, Felsőbüki Nagy Pál, Rohonczy Ignác) 3 Győr-Moson-Sopron megye Soproni Levéltára (a továbbiakban: SL) (IV. B. 1401.a.) Sopron város levéltára (Ű továbbiakban: Svlt) Sopron város 1922. évi közgyűlési jegyzőkönyve 45. k. az 1922. jan. 10-i díszközgyűlés 5. pontja. 4 Soproni Napló 1919. jan. 26., febr. 2., febr. 9., febr. 16., márc. 2., márc. 9. 5 Ld.: Horváth 1991 10-11. 6 SL XIV. 98. Házi Jenő főlevéltáros irathagyatéka (ö továbbiakban: HJ fit. ih.) 12. d. Hajnal István levele Házi Jenőhöz, Budapest, 1931. febr. 15. Hajnal az MTA tagság ürügyén fogalmazta meg e sorokat. 7 Fogadtatásáról: Horváth 1993. 13. 8 A korszak történészképzéséről, történetírásáról: Glatz Ferenc: Nemzeti kultúra — kulturált nemzet 1867—1987. BP. 1988., Kosáry Domokos: A magyar történetírás a két világháború között In: Uő: A történelem veszedelmei. Bp. 1987. 321—355. Házi levelezésének kiterjedtségére: Vargané 1993. 33—50.