Levéltári Közlemények, 67. (1996)

Levéltári Közlemények, 67. (1996) 1–2. - Lakos János: A 240 éves Magyar Országos Levéltár / 5–8. o.

LAKOS JÁNOS A 240 ÉVES MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR THE 240 YEARS OF THE NATIONAL ARCHIVES OF HUNGARY: The author presents a short review on the history of the Archívum Regni, founded on 1st March 1756, and its successor, the National Archives of Hungary, established after the reorganization of the former. The institute moved to its present buildings in 1923. Many of the stored documents had been destroyed in World War II and in the fire following the attack of Soviet artillery launched to repress the 1956 Revolution. Between 1970 and 1992 the Arhcives were divided into two parts, under the names of National Archives of Hungary and New Central Archives of Hungary. The two institutions were united again in 1992. It was at that time the National Archives took over the documents recorded in the period 1948—1989 by the earlier Communist parties of Hungary. The Archives take care of documents of more than 65.000 running metres, with a staff numbering 267. Its new building, under construction, will be completed in 1997. 1756. március 1-je az intézmény születésnapja, amikor a nádor kinevezte Csintó Imre helytartótanácsi jegyzőt a később kinevezendő országos levéltárnok (ordinarius regni archivarius) helyettesévé, és hivatali utasítást adott ki számára, amely az ,,Archívum Regni" ben, az „Ország Levéltárádban végzendő munka alapjául szolgált. Az Ország Levéltárának létrehozása hosszú folyamat eredménye volt. Ebben a folyamatban döntő lépést jelentett az 1723. évi XLV. törvénycikk, amely elrendelte, hogy az ország köziratait {publica regni acta), bárki birtokolja is azokat, az Ország Levéltárában (universale archívum regni) kell elhelyezni. A rendi országgyűlés 1729-ben újabb törvényben erősítette meg a levéltár létrehozásának köztelezettségét, mégis csak az 1751 és 1765 közötti nádor, gróf Batthyány Lajos fáradhatatlan szervező munkája hozta meg az eredményt. Felhívására számos hivatal és tisztségviselő szolgáltatott be iratokat, és a nádor maga is átadta saját levéltárát. Az így összegyűlt iratanyag elhelyezésére a pozsonyi országház épületében két szobát biztosítottak, ahol az Archívum Regni — Csintó Imre kinevezése után — megkezdhette működését. Az első országos levéltárnokot Balogh László helytartótanácsi tanácsos személyében 1765-ben nevezték ki. Ettől az évtől számíthatjuk a rendes, intézményszerű működést is. Az Archívum Regni természetesen nem mérhető a mai levéltárakhoz, hiszen zárt, rendi intézmény volt. A nádor felügyelete alatt elsősorban a rendi országgyűlést szolgálta ki tevékenységével. Iratanyaga három fő részre tagolódott. A szűkebben vett ,,archívum regni "re, ahol az országgyűlés iratait, a törvényeket és más országos fontosságú iratokat helyezték el, a nádori levéltárra, és az országbírói levéltárra. Az Archívum Regni a Helytartótanács áthelyezésével kapcsolatban 1784-ben Budára költözött, de itt sem került lényegesen jobb körülmények közé. Helyiségei szűkek voltak, személyzete csupán 1-2 főből állt. Jellemző, hogy közel két évtizeden át, 1813-tól 1832-ig betöltetlenül állt az országos levéltárnoki állás. A levéltár munkatársai, a mostoha működési feltételek ellenére, maradandó értékű munkát végeztek. Átvették, gyűjtötték, megőrizték és feldolgozták a levéltári anyagot. Kitűnő lajstromokat és mutatókat készítettek a különböző irategyüttesekhez, amelyek ma is jól használhatóak. Az Archívum Regni zárt