Levéltári Közlemények, 67. (1996)

Levéltári Közlemények, 67. (1996) 1–2. - Kiss András: Jakó Zsigmond és a levéltárak / 39–49. o.

42 Kiss András idézve ezt igazolja Jakó Zsigmond is: ,,A Kelemen Lajos irányításával folyó gyűjtő, rendező és feldolgozó munkának új lendületet adni volt az én első kolozsvári feladatom."

12 A még mindig könyvtári igazgatáshoz tartozó, az évek során felhalmozódott értékes forrásbázis korszerű megszervezése alapos, hozzáértő és kitartó munkát igényelt. A Kelemen Lajos mellé felsorakozott, hozzá hasonlóan a levéltárosságot hivatásnak érző szakemberek hozzáállása nélkül ezt nem lehetett volna elvégezni, de még megkezdeni sem. A letétbe helyezett sajátos összetételű családi levéltárak végső rendszerezést, rendezést igényeltek. Ugyanakkor a múltban az említett körülmények között is működő és a kutatókat példásan szolgáló levéltárban nagy mennyiségű reponenda anyag halmozódott fel, amelynek visszahelyezése eredeti helyére szintén megoldásra várt. Ezek azonban csupán az elsődleges feladatok voltak a más természetűek sokasága mellett. Az említett tennivalók korszerű elvégzéséhez hosszú időre lett volna szükség, de az adott helyzetben mindezt úgy kellett megoldani, hogy a levéltári munka ne akadályozza meg a kutatást. Ez az erőpróba előtt írja meg Jakó Zsigmond az első erdélyi korszerű levéltártörténeti, de a múlt feltárásával egyidejűleg a jövőbeli feladatokat megjelelölő munkáját. l3

Ebben a múlt feltárása egyúttal számvetés is az idők folyamán begyűlt levéltári anyagról, de ami a legfontosabb: a Levéltár állapotáról. Enélkül a szervezett munkálatokat nem lehetett volna megkezdeni. Az általunk kiemelni kívánt jövőbeli fejlődési irány szempontjából jelentősebb azonban a szerző által vázolt feladatok kijelölésénél az alkalmazni kívánt korszerű levéltári szemlélet előrevetítése. A jövőt illetően Jakó Zsigmond pontosan meghatározza a Levéltár gyűjtőkörét. Ennek körülhatárolása figyelembe veszi az akkori levéltári szabályozások szerint önállóan működő törvényhatósági levéltárak létét, a tervezett kerületi levéltár feladatát az állami és hatósági közlevéltárak begyűjtésében, és ezek tiszteletben tartásával a múltbeli örökség gyarapítására az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltárának gyűjtőkörét a magyar magánlevéltárakra terjeszti ki (magyar közösségi intézmények, a magyar társadalom életében szerepet játszó személyek és magyar gyűjtemények iratanyagára), mert ez a Levéltár „az erdélyi magyarság életének írásos emlékeit kívánja megőrizni."

14 A begyűjtött levéltári anyag viszonylatában elsődleges feladat a három irányú rendszerezés, rendezés: a levéltárak, gyűjtemények végleges rendjének kialakítása, beleértve a felgyűlt reponenda-anyag visszahelyezését a proveniencia szerinti egységekbe, a missilisek rendezése és a középkori oklevelek kiemelése.

15 Mindezeknek a feladatoknak a kijelölése alapos körültekintéssel és a valóság figyelembevételével történt. Ennek megfelelően — amint már említettük — a munkálatok nem gátolhatták a kutatásokat, a levéltári források értékesítését. Ezért mind a rendszerezés, illetve a rendezés, mind a reponálás terén egy-egy levéltár esetében elsőrendű feladatként nem a munka tökéletes véglegesítését jelöli meg, hanem az őrzött levéltárak egységének helyreállítását és ezeken belül a további munkálatok előkészítését/elvégzését. Már ez a levéltári szakmunka is érzékelteti a korszerű levéltári elmélet és szemlélet érvényesítését, az errefelé akkor jelentkező proveniencia elv alkalmazását. Az idézett munkát követően a Jakó Zsigmond szerkesztésében és megfogalmazásában megjelent évi jelentések is

16 szakmai igényességgel számolnak be a Levéltárban folyó 12 Koszta—Orbán, i. m. 61. 13 Jakó 1942. 14 Uo. 12-13. 15 Jakó Zsigmond: Jelentés az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltárának 1943. évi működéséről. Kolozsvár, 1944. 6. (A továbbiakban: Jakó 1944.) 16 Uő.: Jelentés az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltárának 1942. évi működéséről. Kolozsvár, 1943. — Jakó 1944. — Uő.: Jelentés az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltárának 1944. évi működéséről. = Erdélyi Múzeum LVI (1995.) 1-2. sz. 86—105.