Levéltári Közlemények, 67. (1996)
Levéltári Közlemények, 67. (1996) 1–2. - Sárközi János: A gazdaság átalakulása és a levéltár / 33–37. o.
34 Sárközi János érdekképviseleti szervek levéltáraiban. Ezért az értékes gazdasági iratok megmaradása elengedhetetlen, hiszen egy-egy korszak történetének megírásához nélkülözhetetlenek. Szorgalmazták, hogy nagyobb vállalatok hozzanak létre magánlevéltárakat, több vállalat, pénz- és hitelintézet összefogásával, esetleg állami segítséggel, alapítsanak centrális gyűjtőlevéltárat, vagy adják át értékes irataikat közlevéltáraknak, illetve az állam jogszabályban gondoskodjon a magánlevéltári anyag védelméről. 4 Egyik sem valósult meg, így ebben a korszakban a gazdasági iratok gyűjtése, levéltárba kerülése — kivéve a családi uradalmi levéltárakat — esetleges maradt. Tulajdonképpen az 1946—1948 között lezajlott államosítások tették lehetővé először, hogy gazdasági iratok nagy tömegben kerüljenek levéltárakba. 5 Az 1950-ben életre hívott Levéltárak Országos Központján belül már létezett egy úgynevezett „vállalati csoport", amely gyűjtött és beszállított gazdasági iratokat, úgyhogy az 1953-ban megalakult Központi Gazdasági Levéltár (a továbbiakban: KGL) mintegy 2000 iratfolyóméternyi vállalati, pénzintézeti anyaggal kezdte meg működését. A KGL volt az első — és mindmáig az egyetlen — olyan önálló tudományos intézmény, amelynek kizárólagos feladata volt a gazdasági iratok gyűjtése. Fennállásának 9 éve alatt kb. 7800 folyóméter gazdasági irat került őrizetébe, amelynek döntő többsége polgári kori volt, egy kisebb része viszont már az 1945 utáni korszakból származott. 6 A háborús pusztítás, az azt követő meggondolatlan iratselejtezések dacára közel 7000 méter kiváló forrásértékű polgári kori iratanyag összegyűjtése kapcsán felvetődik: levéltáros elődeink aggodalma jogos, de talán kissé eltúlzott volt. A jelentős állami- és magánvállalkozások saját jól felfogott érdeküktől vezérelve megőrizték fontos, sok esetben jogbiztosító irataikat. A bántó hiátusok többsége nem a felelőtlen iratkezelés következménye, és ez biztató tapasztalat számunkra is. 1961 végén a KGL-t megszüntették, iratanyagának jelentős részét, mintegy 5400 folyóméternyi iratot a Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MOL) IV. osztálya vette át, az 1945 után keletkezett iratanyag egy része a Népi Demokratikus Osztály őrizetébe került, a nem országos jellegű polgári kori és 1945 utáni iratok pedig Budapest Főváros Levéltárát, illetve a megyei levéltárakat gyarapították. Az 1970-ben létrehoztt Új Magyar Központi Levéltár (a továbbiakban: ÚMKL) átvette a MOL Népi Demokratikus Osztályának 5800 ifm terjedelmű anyagát, benne kb. 860 ifm gazdasági iratot. 7 A két országos levéltár illetékességi és gyűjtőkörét az 1969-ben újonnan megalkotott levéltári jogszabályok — az 1969. évi 27. tvr. és a 30/1969. (IX. 2.) Korm. rend. — előírásainak megfelelően rendezte az 1971-ben kiadott Levéltárak Ügyviteli Szabályzata. Témánk szempontjából ez azt jelenti, hogy a MOL illetékességi és gyűjtőkörébe kerültek az 1945/48 előtti országos jellegű gazdasági szervek, míg az UMKL az 1945/48 utáni hasonló iratokat gyűjtötte. Az UMKL és a területi levéltárak között a 70-es években, ül. 1981-ben kiadott utasítások háromszor is módosították az illetékességi és gyűjtőkört; hol csorbítva, 4 Varga Endre: Ipari, kereskedelmi és pénzintézeti levéltárak a nyugati államokban. LK 1937. 58—73. Vö. Pleidell: i. m. 5 Ember Győző: A kétszáz éves Országos Levéltár. LK 1956. 26. 6 Sárközi Zoltán: A Központi Gazdasági Levéltár története 1953—1961. (kézirat, MOL Könyvtár); Sárközi Zoltán: A Központi Gazdasági Levéltár (1953—1961). Levéltári Szemle [a továbbiakban: LSZ] 1992/1. sz. 49—56. Vö. Borsa: i. m.; Bikki István: A gazdasági levéltárügy Magyarországon. LSZ 1994/3. sz. 3—9. [a továbbiakban: Bikki, 1994/3.] 7 Sárközi Z.: i. m.; Bikki, 1994/3.; Ember Győző: Az Országos Levéltár huszonöt éve (1945—1969). LK 1970/1. sz. 14., 16., 20.; Ember Győző: A Magyar Országos Levéltár öt éve. 1966—1970. LK 1972/2. sz. 441—443., 464—466.; Dancs Istvánná: Az Országos Levéltár Népi Demokratikus Osztályának 1961—1969. évi működéséről. LSZ 1970/1. sz. 26—40.
