Levéltári Közlemények, 67. (1996)

Levéltári Közlemények, 67. (1996) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉS - Lakos János: Ismeretlen dokumentumok az Országos Levéltár 1956 novemberi égéséről / 135–153. o.

144 Lakos János Id. Kaszala László: November 6-án 2 óra tájban feleségével együtt lakásáról ment le a bunkerbe, ahol már mindenki ott volt. Betlendi János kivételével. Onnan 1/2 7 tájban valamennyien feljöttek Betlendi Jánost és a nőket kivéve, ső(Kaszala)***a kapukulcsot a nyitva tartott portán találta. Mivel a tűzoltókat várták, Kossányi Béla és Szabó Károly felszólítására kinyitotta a kaput. A kaput hétfőn, 5-én délelőtt csukta be utoljára, s azóta sem ki nem nyitotta, sem be nem zárta. Hétfőn délelőtt a főkapu előtt állt, onnan zavarták vissza a felkelők. Úgy emlékszik, hogy szerdán 7-én reggel vette észre, hogy a főkapu zárfoglal[a]tja a földön hever. Mindenesetre aznap, amikor észlelte, hogy lakásának ablaka is kinyílt, s amikor a tűz is erősen odavilágított, azonnal szólt Szabó Károlynak, aki meg is javította, srófokkal csavarván helyére a leesett deszkát. id. Kaszala László [sajátkezű aláírás] Kudor Tivadar: Az ú. n. tárgyi óvóhelyre már vasárnap leköltöztek. Egyik nap, pontosan nem emlékezik, hogy melyik nap, Szabó Károly id. Kaszala László jelenlétében kiszedte a raktárkulcsokat a kazettából. Szabó a keleti, Kudor a nyugati szárnyon kinyitotta a raktárakat a légó rendelkezéseknek megfelelően. A légó-pincét nem nyitotta ki. Felesége unokaöccse és annak barátja vasárnap bejöttek hozzájuk, s mivel este nem tudtak már visszamenni, velük aludtak a bunkerben. Hétfőn, 5-én az ő kérésükre kenyérért mentek, de mint ezt tőlük később megtudták, nem tudtak bejönni a levéltárba, mert a kapu már zárt volt. 6-án, kedden 16 óra tájban lakása ablakából látott 10—15 fiatalembert feltartott kézzel a nyomda felől a Bécsi kapu tér felé vonulni. Hogy kik kísérték, nem látta. Az oroszokat első látogatásukkor Kossányi, Szabó és Simon vezette be, többek között a laborba is. Úgy gondolja, hogy a főkapu kulcsa ekkor maradhatott a labor egyik asztalán, amit pénteken vagy szombaton vett észre. Megjegyzi, hogy vasárnap, 4-én vagy 7-én, v. 11-én**** nyitva látta az óvóhelyi vészkijáratot; a vastáblát egyszerűen behajtotta, szabályos bezárására nem gondolt. Kudor Tivadar [sajátkezű aláírás] Kudor Ti vadamé: November 6-án, kedden délelőtt szemetet hordott ki a bástyára, amikor ott fiatal lányokat és fiúkat látott. Figyelmeztette őket az életveszélyre, és kérte, menjenek el innen. Éppen ebédet főzött, mikor dörögni kezdtek az ágyúk. Erre lementek az óvóhelyre. Amikor feljöttek onnan, segítségért akart szaladni, a kapu zárva volt, visszament a portára. Kérésére azonban id. Kaszala László nem ada neki a kulcsot, hanem lányának, [sic!]. 0, míg a kaput kinyitották, felszaladt az emeletre, hogy megnézze a tüzet. Unokaöccse, Csipka Pál és annak ugyancsak műegyetemi hallgató barátjára vonatkozóan elmondja, hogy ezek segítettek nekik és Kossányi Béláéknak a bunkerba való lehurcolkodásában. A két fiú vasárnapról hétfőre virradóan velük aludt a bunkerben. Kudor Tivadarné [sajátkezű aláírás]