Levéltári Közlemények, 66. (1995)

Levéltári Közlemények, 66. (1995) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉS - Kiss András: A kolozsvári városi levéltár első levéltári segédlete : Diósy Gergely nótárius 1592-beli magyar nyelvű mutatója / 197–219. o.

A kolozsvári városi levéltár első levéltári segédlete 205 vébe írt másolat, amit Jakab Elek a csákigorbói kastélyban látott.

35 Ugyancsak átmásolták az indexet a Wolphart István adósairól készített feljegyzéseit tartalmazó hártyakötésű füzetbe is.

36 Diósy indexe még szinte két évszázadig volt a város kiváltságleveleinek élő segédlete. Ezt bizonyítják kiegészítései, a XVII. század folyamán a határlevelekről készült külön nyilvántartás: az Index literarum metalium hoc regesto contentarum,

31 a bemásolt XVIII. századi iratok

38 és a XVII—

XVIII. századi bejegyzések. A kiegészítéseknek megfelelően egy hatodik ládácskát is készítettek az index befejezése után szerzett és bejegyzett oklevelek számára.

39 A széljegyzetek általában az index használatának megkönnyítésére készültek és egy címszóból (például: vám, metalis), illetve más, a tartalomra vonatkozó rövid utalásból álltak (például: spotálynak deservial, dézsmabor be nem hozása), vagy a bejegyzett oklevéllel összefüggő más oklevelekre utalnak (például az 5. tétel esetében a 77. tételre történik utalás). Ezekből a széljegyzetekből sem hiányzik egy-egy oklevél értékelése. Például: ,,Derék levél, ha volna pénze a városnak" (107. tétel);

40 vagy: ,,Derekas dicséreti Kolozsvárnak" (26. tétel);

41 ,,vámról jó levél" (108. tétel);

42 ,, Minden vámról in genere. Méltó megolvasni de jobb volna effectumát elaborálni" (128. tétel);

43 ,,vámról ez ugyanja levél, olvasd meg" (150. tétel).

44 A 13. tételnél, amelynek tartalmi kivonata szerint Mátyás király „nerninemw Vetkeyert Gratiat adót" a városnak, az index későbbi használója ezt kérdi széljegyzetében: ,,vajon s mit vétett volt a város?

45 A városi polgárság közteherviselésére vonatkozó 124. tétel 1704-beli széljegyzete ezt jegyzi meg az oklevéllel kapcsolatban: ,,Az sáncolás rajtunk lévén, az nemesség veszekedik velünk."

46 A város kiválságleveleinek a XVIII. század utolsó évtizedeiben megkezdett új rendszerezése és az ennek megfelelő segédlet elkészülte után Diósy indexének gyakorlati haszna megszűnt. Azonban a város jogaira vonatkozó — még akkor is fontos — utalásai, majd az egyre jobban előtérbe kerülő szemlélet: az iratoknak történeti forráskénti értékelése következtében a város gondosan megőrizte feltehetően továbbra is az oklevelekkel együtt őrzött index két példányát. Diósy 1592-beli levéltári segédletének mai kutatója ha nem is találja meg ebben a mai indexrendszer és regesztakészítés szabályainak elemeit, fel kell figyelnie arra az értékére, amelyet levéltártörténeti forrásként jelent. A regesztakészítés mai szabályaihoz szokott kutatót ha nem is az 1592-es regeszták szerkezete, de méltán ragadja meg Diósy Gergely nótárius korának szép magyarságával papírra vetett narrációja „hazája: a város" kiváltságlevelekben biztosított „szabadságairól", amelyben az olvasó egy communitás fejlődéstörténeti folyamatban ismerkedik meg Kolozsvár múltjának egyes szakaszaival. 35 Jakab Elek: A csáky-gorbói kastély történelmi ritkaságai. = Századok 1887. 151—157. — Kiss

1957 420. 20. j. 36 KvLt -A Privilegia sorozatban. 37 Index privilegiorum 271 (II). 56—57. 38 Ezek a következők: 1) III. Károly 1718-beli, a borbevitelre vonatkozó rendelete az 59—60. lapokon (JakabOkl II—III. 517.). — 2) Magyar nyelvű kivonat a vásártartási napokról a szamosújvári örmények és Kolozsvár városa közötti egyezményről a 63—64. lapokon (Jakab Oki II—III. 545—546.). — 3) Páter Kolb Istvánnak, a Szent József Szeminárium régensének a városi tanácshoz beadott kérése, hogy engedélyezze a Szemináriumhoz egy, a kőfalon kívül tractus építését, az 1730. június 3-án kelt jóváhagyó határozattal a 65—67. lapokon. 39 Index privilegiorum 272 (I). 63. 40 Uo. 45. 41 Uo. 19. 42 Uo. 45. 43 Uo. 51. 44 Uo. 57. 45 Uo. 17. Annak az 1468. január 19-i oklevélnek a tartalmi kivonatáról van szó, amelyben Mátyás megkegyelmez a városnak azért a vétkéért, hogy támogatta az erdélyi vajdák, valamint magyarországi és erdélyi főurak és nemesek ellene szőtt felkelését. L. JakabOkl I. 226. — Ub. VI. 322—323. 46 Index privilegiorum 272 (I). 50.