Levéltári Közlemények, 66. (1995)

Levéltári Közlemények, 66. (1995) 1–2. - SASHEGYI OSZKÁR EMLÉKÉRE - Nagy István: A magyar kamara adóigazgatási tevékenysége a XVI–XVII. században / 29–51. o.

A magyar kamara adóigazgatási tevékenysége (XVI—XVII. század.) 49 dők (kincstartók) hajtották be a megyéktől. Az adó, az adóképes porták számától függően, az egyes portákra kivetett tételekből kisebb-nagyobb yégösszegben gyűlhetett össze. Az 1670 után alkalmazott eljárásnál a kiindulópont az az összeg volt, amelyet bizonyos létszámú katonaság ellátására (porcióira) először a katonai igazgatás igényelt. Ezt az összeget kísérelték meg aztán adóporták szerint szétosztani. Országgyűlést az adó megajánlására 1681-ig ugyan nem hívtak össze, mégsem állítható az, hogy az adó igénylésénél a nemességgel, főleg az aulikus főnemesség egyes tagjaival egyáltalában ne tárgyaltak volna. Az 1671. február 2-i királyi rendelet szerint 1670 decemberében az udvar által Pozsonyba hívott 33 főnemes, élükön Szelepcsényi György esztergomi prímással, tett ígéretet arra, hogy a császári katonaság ellátásához szükséges adót vállalja. Ennek alapján királyi rendeletet menesztettek a megyékhez és a városokhoz, hogy adóajánlásaikat ők is tegyék meg.

105 Sem a főurak, sem a megyék nem siettek — mint már említettük is — az adóösszeg megajánlásával. A továbbiakban az adó ügyében legfelsőbb szinten az az udvari konferencia döntött, amelyen a haditanács, a bécsi udvari kamara vezetője és néhány magyar püspök, főnemes vett részt. A konferencia döntése alapján a haditanács a bécsi udvari kamarához és a magyar kancelláriához átiratot intézett a kívánt adóról. A magyar kancellária ennek alapján királyi rendeleteket küldött a megyékhez és városokhoz. Ezeket a rendeleteket a magyar kamara kapta meg kézbesítés végett. A kamara a rendeletek másolatát saját adminisztrációja céljára szintén kézhez vette.

106 Az adó közvetlen beszedése a lakosságtól a megyék és városok dolga volt. A magyar és a szepesi kamara feladata lett a megyéktől és a városoktól az adó, illetve, ha az adóból már helyben kifizetések történtek, a katonaság nyugtáinak begyűjtése. Az adót a megyei adószedőktől először a kamara vidéki tisztviselői (rendszerint harmincadosok) vették át. Az accisa behajtására a városoknál a kamara külön adószedőket alkalmazott. A vidéki kamarai tisztviselők küldték fel azután a begyűlt összeget a kamarai központhoz. A központban (Pozsonyban és Kassán) a repartitio és az accisa átvételére külön hadipénztárt (cassa militaris) és a számadások ellenőrzésére külön számvevőséget, úgynevezett német számvevőséget állítottak fel. Az adót az egyéb kamarai bevételektől elkülönítve kezelték,

107 s csak a császári katonaság ellátására fordíthatták. Az adóigazgatásban az 1673-ban létrehívott (1677-ben megszűnt) gubernium is részt vett. Érdemleges tevékenységet azonban sem az adóügyek terén, sem más vonatkozásban nem tudott kifejteni.

108 A kormányzóságnak a magyar kancellária és a törvényhatóságok között kellett volna közvetítő szerepet játszania. Hozzá intézték a megyék az adóbehajtás, a katonaság visszaélései elleni panaszaikat. Ezek kivizsgálására azonban a gubernium, nem lévén vidéki szervezete, nem vállalkozott. A magyar kamarának kellett az ilyen panaszok kivizsgálásával foglalkoznia.

109 A gubernium nem tudta a magyar kamarát az adóügyek intézésétől mentesíteni, ezért az adóigazgatás minden gondja a magyar és a szepesi kamarára hárult, s részben feléjük áramlott az a gyűlölet is, amelyet az önkényuralom, a kemény adóztatás váltott ki az ország nemes és nem nemes lakosságából. A magyar kamarát ebben a szerepében 1671-től új elnöke, Kollonich Lipót irányította. Az ő elnökségével kapcsolatos a magyar kamara ilyen népszerűtlen tevékenysége a gubernium korszakában. it>5 Pauler Gy.: i. m. 241-43., E 21. Ben. res. 1671. febr. 2. 606. k. 22. fol. 106 E 21. Ben. res. 1672. jan. 1. 606. k. 47. fol., E 15. Exp. cam. 1672. jan. 4. No 10. 107 E 15. Exp. cam. 1672. jan. 4. No 10, 1672. júl. 28. No 16., 1672. okt. 18. No 15., E 21. Ben. res. 1673. máj. 2., 26., jún. 20. in. őrig., a német számvevőségre: E 15. Exp. cam. 1673. máj. 23. No 6. A számvevőség iratai E 103. Expedit-Buch der Königl. hung. Kammer deutschen Buchhalterey című iratállagban találhatók. 108 Benczédi L.: i. m. 545-46. 109 E 15. Exp. cam. 1677. mára 20. No 40. Átirat a guberniumhoz a Nyitra és Szepes megye panaszai ügyében folytatott vizsgálatról.