Levéltári Közlemények, 66. (1995)

Levéltári Közlemények, 66. (1995) 1–2. - SASHEGYI OSZKÁR EMLÉKÉRE - Nagy István: A magyar kamara adóigazgatási tevékenysége a XVI–XVII. században / 29–51. o.

A magyar kamara adóigazgatási tevékenysége QtVl—XVIl. század.) 39 gadták a királyi prepozícióknak a házak szerinti adókivetésre vonatkozó korábbi javaslatait. Az 1598. évi országgyűlés olyan döntést hozott (1598. évi III. te), hogy az adót ezentúl nem adóporták, hanem házak szerint kell kivetni és behajtani. Az egy portára megajánlott 16 Ft-os dica helyett a rendek egy-egy ház után 1,5 Ft-ot szavaztak meg, kiindulva abból, hogy egy portán 10—11 házat lehetett összeírni. A magyar kamara ezzel nem volt megelégedve, mert javaslata szerint házanként 2,5 Ft-os dica ellensúlyozhatta volna csak az adózó portánként 20 Ft-ra becsülhető dicát. A szepesi kamara területén azonban az új rendszer alapján kezdetben nőtt az adóbevétel. Az adót 1604-ig (illetve 1608-ig) a jobbágyházak szerint vetették ki és hajtották be. A háborús pusztítások, a visszaélések miatt azonban a házak szerinti összeírások sem váltak be, s az adóbevétel sem emelkedett a kívánt mértékben. Ezért 1608 után ismét visszatértek a porták szerinti adózásra.

55 A porták szerint történő adózásra való visszatérés 1608 után elkerülhetetlenné tette az adózó porta XVI. századi értelmezésének, jogi meghatározásának a reformját, megváltoztatását. A rendek — amint említettük — 1590 után már belátták, hogy a „porta sive sessiő

n elv tarthatatlan, hiszen az adózó porta és a jobbágyháztartás — az utóbbi a századfordulón már kb. azonos a földesúrnak járó szolgáltatások egységéül szolgáló jobbágy- vagy zsellértelekkel — különvált egymástól. Ez a különválás azt jelentette, hogy egy „adóporta" kb. 10—11 paraszti (jobbágy- és zsellér-) háztartásnak felelt meg. Az 1609. évi országgyűlésen, amelyen a porták szerinti adózást ismét rendszeresítették, ennek a valóságos helyzetnek a figyelembevételével szabályozták az adózó porta (nádori porta) fogalmát. Az 1609. évi LXII. te. kimondta, hogy egy adóportára ezentúl 4 jobbágyházat, illetve 12 zsellérházat kell számítani. A XVII. század első felében több országgyűlésen megerősítették s bizonyos kiegészítésekkel finomították az 1609. évi LXII. törvénycikket. Az 1635. évi VIII. te. pl. egy portára négy olyan jobbágyot számított, akinek saját ekéje (és természetesen ehhez megfelelő igaereje) volt. A legrészletesebben az 1647. évi XXXVI. te. írta körül az addigi adóportát. Eszerint ilyen portának 4 olyan jobbágyház felelt meg, amelyből mindegyiknek négy vagy hat igásmarhával „egész ekéje" volt, vagy 8 olyan jobbágyház, ahol 1—1 háznak 2 igásmarhával rendelkező ,,fél ekéje" volt. A zsellérházakból 16-ot vettek egy portának.

56 A portának a valóságos helyzet figyelembevételével történt szabályozása után emelkedett az egy-egy porta után kivetett adó összege az 1590 előttihez képest, de elmaradt a tizenötéves háború alatti kivetésektől. Az 1618. és az 1622. évi országgyűlésen a rendek portánként három-három Ft-ot szavaztak meg, amelyet két év alatt lehetett behajtani. Az 1625. esztendőben a porták újból való számbavétele után portánként két esztendőre már 6 Ft-ra emelték az adót, amelyet a magyar kamarának kellett beszolgáltatni (1625. évi VIII. te). Az 1630. évi V te. az ország leromlott állapota, a nagy szegénység miatt portánként csupán 1 évre ajánlott meg 3 Ft-ot, ezt nem a kamarának, hanem az ország főpénztárosának (a rendek megbízottjának) kellett átadni. Az 1635. évi I. te, az 1638. évi V te alapján két-két évre portánként 5 Ft adót szedhettek a megyei adószedők, ezt a vármegyék adólajstromai szerint a kamarának kellett befizetni. Emelkedett az adókulcs az 1647. évi XXV. te. alapján, ekkor a jobbágyokra két évre portánként 5, a földesurakra pedig szintén 5, tehát két esztendőre portánként összesen 10 Ft adót vetettek ki. Ezt „ad manus generális regni proventuum administratoris" kellett beszolgáltatni. Ugyanannyi adó kérését javasolta a kamara 1659-ben is.

57 A portánkénti 10 Ft-os adó volt a legmagasabb kivetés 1670-ig, ezután a hadiadó kezelésében az Ampringen-féle gubernium alatt nagy változás következett be. 55 Juhász L.: i. m. 58-60., 61—62. 56 A Corpus jurisból idézett törvénycikkeken kívül lásd: Kállay I.: Adalék a nádori porta fogalmának változásához. (Levéltári Közlemények. XLIII. k. 1972. 397—401.) Itt közli Balassa Ferenc 1763. évi jelentését a nádori porta változásáról. 57 Lásd a Corpus juris megfelelő törvénycikkeit; 1659-re: E 15. Exp. cam. 1659. jún. 16. No 3. A bécsi udvari kamarához intézett jelentés fogalmazványa.