Levéltári Közlemények, 66. (1995)

Levéltári Közlemények, 66. (1995) 1–2. - SASHEGYI OSZKÁR EMLÉKÉRE - Nagy István: A magyar kamara adóigazgatási tevékenysége a XVI–XVII. században / 29–51. o.

A magyar kamara adóigazgatási tevékenysége QÍVI—XVII. század.) 35 Az 1550-es években I. Ferdinánd uralkodásának végéig, 1564-ig, a rendinél erősebb a kamara részvétele az adóbehajtásban. A megyei adószedők működését is inkább a kamara irányította és ellenőrizte. A kamara készítette el azoknak a királyi rendeleteknek a fogalmazványait is, amelyeket a király adóügyekben intézett a megyékhez, s amelyeket, mivel a megyék nem tartoztak a magyar kamara fennhatósága alá, a magyar kancellárián adtak ki.

31 Ez a gyakorlat — mármint, hogy a kamara fogalmazta meg a királyi rendeletek egy részét, s azokat azután a magyar kancellária adta ki — Miksa és Rudolf uralkodása idején vált egyre rendszeresebbé. Ebben az időszakban az országgyűlések az adót, amennyiben azt megszavazták, általában a kamarának adták át. A 15 éves háború alatt néhány országgyűlésen megint erősebbé vált a rendi befolyás az adókezelés terén. Az országgyűlés pl. 1593-ban rendi főadószedőkre bízta az adó felhasználását, 1595-ben a rendek maguk fogadtak fel az adón katonaságot,

32 1600-ban az adóperceptorok a pénzt kizárólag mezei hadak tartására fordították, 1599-ben, 1602-ben az adót szintén rendi adószedők hajtották be.

33 A bécsi udvar 1603-ban kifogásolta az országgyűlés által kiküldött főadószedők és megyei perceptorok hátralékait, a számadási kötelezettség hanyag teljesítését. A legtöbb adó szerinte akkor folyt be, amikor az adót a kamara kezelte. Az udvar úgy vélte, hogy az országgyűlésen felhatalmazást kellene kérni a főkapitányok részére, hogy azok eljárhassanak a hanyag adószedők ellen és javaikat is elkobozhassák. Acsády Ignác kutatásai nyomán viszont úgy vélte, hogy a rendi adószedők elég jól végezték dolgukat.

34 A XVII. században továbbra is vegyes, királyi-rendi (kamarai-rendi) adóigazgatás volt szokásban. A kamarát az országgyűlés gyakrabban bízta meg az adó átvételével, mint a rendi, országos adószedőket. Az országgyűlések többnyire csak ahhoz ragaszkodtak, hogy a befolyt adót kizárólag katonai célra fordítsák. Mindig vegyes jellegű volt az adószámadások ellenőrzése. A kamara számadásait a rendi megbízottak, köztük a nádor is ellenőrizték, a rendi adószedők számadásainak felülvizsgálatában pedig a kiküldött rendi bizottság mellett kamarai személy is részt vett.

35 3. A kamara és a rovok Az országgyűléseken megszavazott adót, akár a kamara pénztára kapta meg azt, akár a rendi kincstárnokok, főadószedők kezéhez juttatták a pénzösszeget, a megyékben külön adószedő tisztviselők hajtották be. Ezek közül a legfontosabb személy a dicator vagy rovó volt, aki mint királyi tisztségviselő vett részt egy vagy több megye adójának a behajtásában. A rovói tisztséget az 1526 utáni adóigazgatás a Mohács előtti királyi pénzügyigazgatástól örökölte. A rovok eleinte a kamarahaszna beszedésénél működtek közre, a XV. század második felében azonban, mint említettük, már a nemesi adószedőkkel együtt részt vettek a kamarahaszna és a hadiadó (subsidium) összevont behajtásában.

36 A rovó nevéből 31 E 21. Ben. res. 1551. júl. 25. 537. k. 105. fol. A királyi rendelettel visszaküldték Bécsből a kamara által fogalmazott és az alispánoknak szánt adóügyi rendeleteknek a kancellárián kiadott példányait. Ezeket a kamarának kellett eljuttatni a megyékhez. 32 MOE. VIII. k. 1593. február-márciusi országgyűlés. 131—32., 1596. évi országgyűlés. 240. 33 Acsády L: A magyar adózás története 1598—1604-ben. Bp., 1906. 56., 68—70., 86. 34 A bécsi udvari kamara véleményére lásd: MOE. X. k. 1603. évi országgyűlés. 121—22.; a rendi adószedőkre: Acsády: i. m. 64—65. 35 MOE. megfelelő kötetei. Az itt található adatok szerint az országgyűlések jelölték ki az adószámadásokat ellenőrző bizottságokat. A bizottságokban mindig jelen volt a kamara képviselője is, akit a király küldött ki. Az „országos" bevételek számadásait (pl. a félharmincadét is) ilyen vegyes deputációk vizsgálták felül. A nádori ellenőrzésre E 21. Ben. res. 1648. febr. 4., 1649. dec. 16. 36 Zsigmond király IV. dec. 1. cikkelye tesz említést a kamarahaszna behajtásánál a ,4icatores seu exactores" nevű tisztségekről.