Levéltári Közlemények, 66. (1995)

Levéltári Közlemények, 66. (1995) 1–2. - SASHEGYI OSZKÁR EMLÉKÉRE - Nagy István: A magyar kamara adóigazgatási tevékenysége a XVI–XVII. században / 29–51. o.

A magyar kamara adóigazgatási tevékenysége (XVI—XVII. század.) 31 A bécsi udvar főleg 1560 után tett kísérletet arra, hogy a kamarahasznát a subsidiumtól függetlenül, évenként automatikusan is behajtható jövedelemmé minősítse. Erre az 1561. évi kamarai általános utasítás kibocsátása adott alkalmat. Az utasítás pontjainak értelmezése és részletezése kapcsán ugyanis a magyar kamara a kamarahaszna esetében a rendek felfogását fejtette ki, mely szerint Magyarországon, mivel dicát szednek, a lucrum cameraet elengedték (nam ea ratione, quod dicae sünt acceptae, lucrum est relaxatum).

6 A bécsi udvari kamara ezzel nem értett egyet, és azt hangsúlyozta, hogy a kamarahaszna — akár van dica, akár nincs — évenként jár az uralkodónak. Magyarországon 1561-ben már három esztendeje nem adtak a rendek dicát — hangoztatta a királyi rendelet — az ország lakói ezekre az évekre legalább utólag kamarahasznát fizethetnének. E kérdésre vonatkozólag részletes javaslat felküldésére szólították fel a magyar kamarát.

7 Egy másik királyi rendelet azt is meghagyta neki, hogy az adó dolgában tárgyaljon az esztergomi érsekkel (a kancellárral) és Nádasdy Tamás nádorral, mert a korona bevételének (coronae nostraeproventus) számító lucrum camerae kivetésére nem kell országgyűlést összehívni. Javaslatot kért a rendelet az ilyen címen kivethető összeg nagyságára is; egyébként portánként évi 20 dénárra gondolt.

8 A kamara véleményét az 1562. február 17-i felterjesztésében küldte el a bécsi udvari kamarának. Ebben leszögezte, hogy a kamarahasznát a régebbi magyar királyok (a Mohács előtti korszakban) országgyűlési kivetés nélkül hajtották be, s a királyi kincstartóknak nem voltak problémáik az adóval kapcsolatosan. Ennek alapján most is lehet kérni azokra az esztendőkre, amelyekre az országgyűlés nem szavazott meg dicát. Az igénylés módja most az lehetne, hogy először a magyar tanács tagjai beszélnék rá a beszolgáltatásra azoknak a megyéknek a nemességét, amelyekben rendszerint tiszteletbeli (fő)ispáni tisztséget viselnek. Magukat a megyéket pedig királyi rendeletekkel kellene felszólítani a kamarahaszna megadására.

9 Ilyen előzmények után a kamarahaszna ügye az 1563. évi országgyűlés elé került, ahol ebben a kérdésben a király és a rendek között megegyezés született. A megegyezést az 1563. évi IX. te. iktatta törvénybe. Ennek alapján a rendek hozzájárultak ahhoz, hogy a király beszedhesse a kamarahasznát olyan években, amikor nincs subsidium. Olyan években, amikor az országgyűlés adót (subsidium, dica) szavaz meg, a kamarahaszna régi szokás szerint az adóba „értessék bele", s külön ne legyen igényelhető. Ezt a megállapodást megerősítette az 1566. évi IX. te. is. Az uralkodó és a rendek megegyezését tükröző előbb említett törvénycikkek alapján a bécsi udvar ezentúl rendszeresen igényelte a kamarahasznát azokban az esztendőkben, amikor nem szedtek dicát. így volt ez 1568-ban is, amikor az év júliusában lejárt az előző dica határideje, és a következő országgyűlésig, amely 1569-ben volt esedékes, csak a kamarahasznát lehetett kérni.

10 A magyar kamara ekkor egy évre portánként 20 dénár behajtását javasolta.

u Bizonyos összeget valóban sikerült is összegyűjteni, amelyről a kamara 1569-ben tett jelentést az udvarnak.

12 A beszolgáltatás nem történt nehézségek nélkül. Az 1588. évben már három esztendeje nem szedtek dicát, amikor a megyékhez ren6 E 15. Expeditiones camerales (a továbbiakban Exp. cam.) 1561. sine mense et die, No 3. 7 E 21. Ben. res. 1561. szept. 3. 542. k. 113. fol. 8 Uo. 1562. febr. 4. 543. k. 13. fol. 9 E 15. Exp. cam. 1562. febr. 17. (No 16). A felterjesztés fogalmazványa. Hofkammerarchiv, Wien. Hoffin. Ung. 1562. mára 2. Miksa főherceg levele az esztergomi érsekhez, melyben kifejti, hogy a kamarahaszna csak a korona jövedelme. 10 E 21. Ben. res. 1568. ápr. 17. 549. k. 77. fol. A kamarahasznát igénylő királyi rendelet. 11 E 15. Exp. cam. 1568. ápr. 22. I. félév. 280. sz. A magyar kamara javaslata az egy évre beszedhető kamarahasznára vonatkozólag. 12 E 15. Exp. cam. 1569. ápr. 19. A jelentés fogalmazványa.