Levéltári Közlemények, 66. (1995)

Levéltári Közlemények, 66. (1995) 1–2. - KRÓNIKA - Bélay Vilmos: Wellmann Imre (1909–1994) / 290–291. o.

Krónika 291 mindennapi robot-munkáját, selejtezéseket ellenőrizni, községi iratanyag beszállítását adminisztrálni stb. „Aequam mementó rebus in arduis servare mentem" — meg kell őrizni a súlyos dolgok közt is a szellem méltányosságát, talán így fordíthatjuk le Horatius intelmét. Nos, Wellmann ennek mindenképp megfelelt. Zokszó nélkül végezte a nem az ő formátumára szabott munkát is. Ahogyan a diktatúrából „puha diktatúra" lett, Wellmann Imre megint nagyobb lehetőséget kapott a tudományos munkára és a tudományszervezésre. 1962-ben a Mezőgazdasági Múzeumban megalakult agrártörténeti kutatócsoportnak lett a vezetője. 1965-től — nyugdíjba vonulásáig — a Mezőgazdasági Múzeum főigazgató-helyettese volt. Életéből 28 évet töltött levéltárban, a magyar levéltárügy nagy szerencséjére. Életének legalkotóbb, legtermékenyebb éveit töltötte ott: 24 éves korától 53 éves koráig. Utána is még alkotó évek következtek. Meg kell jegyeznünk, hogy akadémikusságától — amelyet említettünk — 1949-ben minden indokolás nélkül megfosztották. Még csak kandidátus sem lehetett. 1982-ben — 73 éves korában — azután visszakapta akadémikusi levelező tagságát, majd 1991-ben 82 évesen a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja lett. íme, egy magyar tudós pályája a XX. században! Doktori disszertációja — ,,A gödöllői Grassalkovich uradalom gazdálkodása" — figyelmét a XVIII. századi parasztság élete felé fordította. Szinte valamennyi munkája ezzel a kérdéskörrel foglalkozik. Mellőzzük a pontos bibliográfiai adatokat, csak felsorolunk néhányat a fontosabb írásai közül: Néprajz és gazdaságtörténet; Agrártörténetírásunk feladatai; A Rákóczi szabadságharcra vonatkozó iratok a Budapesti 1. sz. Állami Levéltárban; Parasztmozgalmak a XVIII. században (Hadrovics Lászlóvá közösen); A parasztság helyzete az 1767. évi úrbérrendezés előtt; Pest megye parasztsága és az úrbérrendezés; Tessedik Sámuel; A „jóságos" királynő (Mária Terézia); Bél Mátyás és a magyar tudós társaság; A magyar mezőgazdaság a XVIII. században; Magyarország története tíz kötetben. 4/1—2. kötetben (1989) Wellmann Imre a népesség alakulásáról és a mezőgazdasággal kapcsolatos fejezeteket írta. A felsoroltakon kívül számos népszerűsítő cikket írt a História című folyóiratban is. Alig van történészünk, akinek egész munkássága oly szorosan kapcsolódott volna a levéltári anyaghoz, mint Wellmann Imréé. Méltán büszkék lehetünk arra, hogy ez a kiváló tudós alkotó életének csaknem harminc évét levéltári szolgálatban (Országos Levéltár, Budapest Főváros Levéltára, Pest Megyei Levéltár) töltötte. Kegyelettel gondolunk rá és emlékét megőrizzük. Bélay Vilmos