Levéltári Közlemények, 66. (1995)

Levéltári Közlemények, 66. (1995) 1–2. - IRODALOM - Holló Szilvia Andrea: Das Stadtarchiv Dresden und seine Bestände. Dresden, 1994. / 262–265. o.

264 Irodalom 10%-a gyűjtemény és hagyatéki eredetű volt. Immár elodázhatatlanná vált az új raktárépület megépítése. A jelenlegi levéltár 1990-ben készült el. 1990 után a levéltári anyag tektonikáját újragondolták, szakítva a volt szocialista országokban szokásos társadalmi formációk szerinti csoportosítással. A fondok és állagok felosztásának szempontja a fondképzőknek az állami, illetve magánszférában elfoglalt helye lett. A betűjellel és arab számmal jelzett fondcsoport ismertetése a következő: a jelzet, a pontos meghatározás mellett általában szerepel az évkor is, esetenként el is maradhat. Ugyanez a helyzet az iratállomány terjedelmének meghatározásánál, a segédletek megnevezésénél (pl. névmutató, utalókarton, keresőkarton stb.), melyek eltérő betűtípussal a lapszélen olvashatók. Az egyes irategyüttesek ismertetése után időnként szakirodalmi utalás következik, a régi tanulmányok mellett a legújabbakat is megemlítik. Sajnos az csak ritkán derül ki, hogy az egyes korszakokból mennyi kutatható anyag áll rendelkezésre, adott viszont témakörönként az irategyüttesben szereplő irattípusok megnevezése, utalás az esetleg elpusztult iratokra, a kapcsolódó irategyüttesek jelzetére. Az ismertető részletesen kitér az egyes hivatalok, intézmények történetének bemutatására, sőt a lapszélen vagy a szövegben még az esetleges névváltozatokat is közli. A Drezdai Városi Levéltár állományát 18 fondcsoportra tagolták. Az 1. az oklevéltár, ebben 1260 és 1941 között keletkezett anyagot őriznek, összesen 832 tételt, kitűnően mutatózva (időrendi, név, hely és tárgymutató). A 2. a városigazgatás 1370-től 1945-ig készült iratait foglalja magában, összesen 2127,8 ifm terjedelemben. A bevezető szövegből megtudhatjuk, hogy a történeti és az új városi adminisztráció között a határt 1853-ban húzták meg. Ez a fondcsoport több fondból áll. Itt található a városi tanácsi irattár (1370—1940), az országgyűlési képviselet iratai (1480—1933), a városi tanácsi hivatalok anyagai (1694—1950), a bírósági iratok és a számlagyűjtemény (1528—1944) is. Ez utóbbi irategyüttes 416 ifm terjedelmű, és bár a számlákat a várostörténeti kutatás alapforrásaként tartják számon, ennek a gyűjteménynek még nem készült segédlete. A 3. fondcsoport az elöljárósági irattár (1830—1935), a 64 ifm anyag segítségével feltárható a város politikai és gazdasági életének számos jelentős mozzanata. Ebbe a csoportba nemcsak az elöljárósági akták, bizottsági jegyzőkönyvek, kérvények tartoznak, hanem számlák bizonylatokkal is. A 4. fondcsoport az 1945. május 8. és 1990. október 2. között keletkezett tanácsi iratok (207,3 ifm) gyűjteménye. A proveniencia elvén alapul a rendezési elv, a cezúra 1953. Az ezen időpont előtt keletekezett iratok terjedelme 118,1 ifm, az 1953 utáni irategyüttes valamivel kisebb (99,2 ifm) terjedelmű. Ennek oka az, hogy 1980 óta kevés irat érkezett be a levéltárba. Az 5. fondcsoport a kerületi, körzeti tanácsok 1945—1990 között keletkezett anyagát tömöríti. Drezda 1945—1948 között hét, 1953—1957 között kilenc, 1957—1990 között öt nagy körzetből állt, az iratanyaguk meglehetősen hiányos, segédlet vonatkozásában sem teljesen feldolgozott. A 8. fondcsoportba az elővárosi iratok (513,5 ifm) tartoznak. 1892 és 1950 között 63 települést csatoltak Drezdához, a bekerülő anyagot a könnyebb azonosíthatóság kedvéért nem számozták át. Általában jogi, rendőrségi, népjóléti, katonai, építési, mezőgazdasági iratokról van szó, de igen tanulságosak a ül. birodalom idején készített statisztikák. A települések ABC-rendben sorakoznak egymás után. A 9. fondcsoport 212,7 ifm terjedelmű anyaga a városi üzemek, közművek, közintézmények iratait őrzi. Itt szerepel a városi levéltár is. Iratállománya ugyan még rendezetlen, de feltehetően értékes információkkal gazdagíthatja a kutatókat pl. egy-egy időszak népszerű kutatási témáira vonatkozóan. Az oktatási intézmények vonatkozásában szerencse, hogy az